1 A farizeusok úgy értesültek, hogy Jézus több tanítványt szerez, és többet keresztel, mint János. 2 Valójában Jézus maga nem keresztelt, hanem csak a tanítványai. 3 Mikor az Úr ezt megtudta, elhagyta Judeát és ismét Galileába tartott. 4 Keresztül kellett mennie Szamarián. 5 Útközben Szamaria egyik városába, Szikarba érkezett, közel ahhoz a földhöz, melyet Jákob fiának, Józsefnek adott. 6 Ott volt Jákob kútja. Jézus a megtett úttól fáradtan leült a kúthoz. Ez a hatodik órában történt. 7 Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: "Adj innom." 8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9 Az asszony elcsodálkozott: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem szamariai asszonytól kérsz inni?" A zsidók ugyanis nem érintkeznek a szamariaiakkal. 10 Jézus így felelt: "Ha ismernéd Isten ajándékát és azt, aki mondja neked: Adj innom, inkább te kérnéd őt, és ő élővizet adna neked." 11 "Uram, szólt az asszony, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan veszed az élővizet? 12 Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, melyből ő maga is ivott, meg fiai és állatai is?" 13 Jézus erre megjegyezte: " Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik. 14 De aki abból a vízből iszik, melyet én adok, nem szomjazik meg soha többé. Az a víz melyet én adok, örök életre szökő vízforrás lesz benne." 15 "Uram, kérte az asszony, add nekem ezt a vizet, hogy ne kelljen idejárnom meríteni." 16 "Menj, szólt Jézus, Hívd el férjedet és jöjj ide." 17 "Nincs férjem", felelte az asszony. Jézus ráhagyta: "Jól mondtad: Nincs férjem. 18 Öt férjed volt, s akid most van, az sem a férjed. Ezt helyesen mondtad." 19 "Uram, ismerte be az asszony, látom, próféta vagy. 20 Atyáink ezen a hegyen imádták az Istent, Ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell Őt." 21 Jézus így válaszolt: "Hidd el nekem asszony eljön az óra, mikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát. 22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van.

23 De eljön az óra, sőt már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Az Atya ilyen imádókat kíván. 24 Lélek az Isten: lélekben és igazságban kell őt imádni." 25 Az asszony így szólt: "Tudom, hogy eljön a Messiás —vagyis a Fölkent. Mikor eljön, tudtunkra ad majd mindent." 26 Jézus erre kijelentette: "Én vagyok az, aki veled beszélek." 27 Közben visszatértek tanítványai. Meglepődtek, hogy asszonnyal beszélget, de egyikük sem kérdezte: "Mit akarsz tőle?" vagy: "Mit beszélsz vele?" 28 Az asszony pedig otthagyta korsóját, a városba sietett és elhíresztelte az embereknek: 29 "Jöjjetek, van itt egy ember, aki mindent elmondott, amit tettem. Talán ő a Messiás?" 30 Erre kimentek a városból és odasereglettek hozzá. 31 Közben a tanítványok kérték: "Mester, egyél." 32 De ő visszautasította: "Van ennivalóm, amiről ti nem tudtok." 33 A tanítványok erre kérdezgetni kezdték egymást: "Talán hozott valaki ennivalót neki?" 34 Jézus megmagyarázta nekik: "Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki engem küldött, és hogy elvégezzem művét. 35 Ugye azt mondjátok: Még négy hónap és eljön az aratás? De én azt mondom nektek: Emeljétek fel a szemeteket és nézzétek a szántóföldeket! Megértek már az aratásra. 36 Az arató már most megkapja bérét és egybegyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető az aratóval. 37 Igaza van a közmondásnak: Egyik vet, a másik arat. 38 Én aratni kűldtelek titeket azt, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, ti pedig azok munkájába álltatok be. 39 Abból a városból sok szamariai hitt benne, mert az asszony egyre bizonygatta: "Mindent megmondott, amit tettem." 40 A szamariaiak tehát odaérve hozzá, kérték, hogy maradjon náluk. Ott is maradt két napig. 41 Tanítására még többen hittek benne. 42 Az asszonynak pedig azt mondták: "Most már nem a te beszédedre hiszünk, mert magunk hallottuk és meggyőződtünk róla: Ez valóban a világ üdvözítője." 43 Két nap múlva folytatta útját Galileába. 44 Jézus ugyan maga volt rá tanu, hogy prófétának nincs becsülete a saját hazájában,