1 És lett éhség az országban, azon az első éhségen kívül, amely Ábrahám idejében volt; és elment Izsák Abimélekhez, a filiszteusok királyához Gerárba. 2 És megjelent neki az Úr, és azt mondta: Ne menj le Egyiptomba; lakjál abban az országban, melyet én mondok neked. 3 Tartózkodjál ebben az országban mint jövevény, és veled leszek és megáldalak téged; mert neked és magodnak adom mindezeket az országokat, és megerősítem azt az esküt, amit esküdtem Ábrahámnak, a te atyádnak. 4 És megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mindezeket az országokat; és megáldatnak a te magodban a föld minden nemzetei. 5 Azért amiért Ábrahám hallgatott szavamra; és megtartotta szolgálatomat, parancsolataimat, szabályaimat és törvényeimet. 6 Izsák tehát Gerárban lakott. 7 És mikor a helybeli férfiak kérdezték felesége felől, azt mondta: Nővérem ő; mert félt azt mondani: A feleségem, nehogy megöljék őt a helybeli férfiak Rebekáért, mert szép megjelenésű volt. 8 És történt, mikor hosszú ideig volt ott, hogy Abimélek, a filiszteusok királya, kitekintett az ablakon; és azt látta, hogy íme Izsák enyeleg Rebekával, a feleségével. 9 Akkor hívatta Abimélek Izsákot, és azt mondta: íme bizony a feleséged ő, hát hogy mondhattad, hogy a nővéred? És azt mondta neki Izsák: Mert azt mondtam, nehogy meg kelljen érte halnom. 10 És azt mondta Abimélek: Mit csináltál velünk? Kicsi híja, hogy feleségeddel nem hált a nép közül valaki, és bűnt hoztál volna reánk. 11 És parancsot adott Abimélek az egész népnek, mondván: Aki hozzányúl ehhez a férfiúhoz és feleségéhez, halállal ölessék meg. 12 És vetett Izsák abban az országban, és abban az esztendőben százszorost ért el; úgy megáldotta őt az Úr. 13 És nagy lett az a férfiú; és folyton folyvást nőtt, mígnem igen naggyá lett. 14 És volt neki juhszerzeménye és marhaszerzeménye és nagy cselédsége; úgyhogy irigykedtek rá a filiszteusok. 15 És mindazokat a kutakat, melyeket atyja szolgái ástak atyjának, Ábrahámnak idejében, betömték a filiszteusok és betöltötték földdel.

16 És azt mondta Abimélek Izsáknak: Menj el tőlünk, mert sokkal hatalmasabb lettél mint mi. 17 És elment onnét Izsák; és Gerár völgyében ütött sátort, és ott lakott. 18 És ismét kiásatta Izsák azokat a vízforrásokat, melyeket atyjának, Ábrahámnak idejében ástak, és Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; és olyan nevekkel nevezte el őket, mint azok a nevek, melyekkel atyja nevezte azokat. 19 És mikor Izsák szolgái ástak a völgyben; élő víz forrására találtak ott. 20 És pereltek Gerár pásztorai Izsák pásztoraival, mondván: Miénk a víz! Ezért nevezte a kút nevét Eszeknek, mert civakodtak vele. 21 Akkor másik kutat ástak, és a felett is perlekedtek; azért annak a nevét Szitnának nevezte. 22 Aztán továbbmozdult onnét és másik kutat ásott, és a felett nem perlekedtek; azért annak a nevét Rehobótnak nevezte, és azt mondta: Mert most tágasságot adott az Úr nekünk, és szaporodhatunk a földön. 23 És felment onnét Beérsebába. 24 És megjelent neki az Úr azon éjszaka és azt mondta: Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene; ne félj, mert én veled vagyok és megáldalak téged és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért. 25 Akkor oltárt épített ott és segítségül hívta az Úr nevét, és felütötte ott sátorát; aztán Izsák szolgái ástak ott egy kutat. 26 És Abimélek elment hozzá Gerárból; és Ahuzzat, az ő barátja és Pikol, az ő hadvezére. 27 És azt mondta nekik Izsák: Miért jöttetek hozzám; holott ti gyűlöltök engem, és elküldtetek magatoktól? 28 És azt mondták: Látván láttuk, hogy az Úr veled volt, és azt mondtuk: Legyen hát esküvés közöttünk, köztünk és közted; szövetséget akarunk azért kötni veled, 29 hogy nem teszel velünk rosszat, miképpen mi nem bántottunk téged, és miképpen csak jót cselekedtünk veled, és békében bocsátottunk el téged. Te már az Úrnak áldotta vagy. 30 Aztán lakomát csinált nekik, és ettek és ittak. 31 És reggel korán felkeltek, és megesküdtek egymásnak; és elbúcsúzott tőlük Izsák, és elmentek tőle békében. 32 És történt ugyanazon a napon, hogy megjöttek Izsák szolgái, és jelentést tettek neki arról a kútról, melyet ástak; és azt mondták neki: Találtunk vizet. 33 És elnevezte azt Sebának; ezért a neve annak a városnak Beérseba mind a mai napig.