1 És történt abban az időben, hogy Júda elment testvéreitől; és egy adullámi emberhez tért, akinek a neve Hiráh. 2 És meglátta ott Júda egy Súa nevű kanaáni ember leányát; és elvette azt és bement hozzá. 3 És teherbe esett és fiat szült; és Ér névvel nevezte azt. 4 És ismét teherbe esett és fiat szült; és azt Ónán névvel nevezte. 5 És ismét fiat szült, és azt meg Séla névvel nevezte; és Kezibben volt, mikor azt szülte. 6 Vett pedig Júda feleséget az ő elsőszülött fiának, Érnek; és Támár volt a neve. 7 De miután Ér, Júda elsőszülötte gonosz volt Jahve szemeiben, elvette őt Jahve. 8 Akkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be testvéred feleségéhez és hajtsd vele végre a sógorházasságot; hogy támassz magot a testvérednek. 9 De miután tudta Ónán, hogy nem az övé lesz a mag; hát valahányszor bement testvére feleségéhez, földre vesztegette, hogy ne adjon magot testvérének. 10 Miután gonosz volt Jahve szemeiben, amit cselekedett, elvette őt is. 11 Akkor azt mondta Júda menyének, Támárnak: Lakjál özvegyen atyád házában, míg Séla fiam megnő. Mert azt gondolta: Nehogy meghaljon ez is, mint testvérei. Így aztán Támár elment, és atyja házában lakott. 12 Mikor sok idő eltelt, meghalt Súa leánya, Júda felesége, és mikor Júda gyásza letelt, felment az ő juhainak nyíróihoz, ő és Hiráh, az ő adullámi barátja, Timnába. 13 Támárnak pedig hírül adták, mondván: íme ipad Timnába megy juhait nyírni; 14 mire levetette magáról özvegyi ruháit, és miután feltette a fátyolt és beburkolózott, kiült Énajim ajtajába, mely a timnai úton van; mert látta, hogy Séla megnőtt, mégsem adták őt hozzá feleségül. 15 Mikor Júda meglátta őt, utcai lánynak gondolta; mert eltakarta az arcát. 16 És mikor odatért hozzá az úton és azt mondta: Jer, kérlek, bemegyek hozzád (mert nem tudta, hogy az ő menye az); akkor azt mondta: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám? 17 És azt mondta: Küldök egy kecskegödölyét a nyájból; mire azt mondta: Ha zálogot adsz, míg megküldöd.

18 És mikor azt kérdezte: Mi legyen a zálog, amit adjak neked? Azt felelte: Pecsétgyűrűd, zsinórod és botod, mely a kezedben van. Odaadta tehát neki, és bement hozzá, és az teherbe esett tőle. 19 Aztán felkelt és elment; levetette magáról fátyolát, és felöltötte özvegyi ruháit. 20 És Júda megküldte a kecskegödölyét az ő adullámi barátja által, hogy hozza el a zálogot az asszonytól; de az nem találta őt. 21 Mikor megkérdezte helysége férfiait, mondván: Hol van az a szerelempapnő Énajimban az úton?; azt mondák: Nem volt itt szerelempapnő. 22 Visszatért tehát Júdához és azt mondta: Nem találtam meg őt; de a helység férfiai is azt mondták: Nem volt itt szerelempapnő. 23 Júda pedig azt mondta: Tartsa meg magának, csak csúffá ne legyünk. Ugye megküldtem ezt a gödölyét, de te nem találtad meg őt. 24 És történt mintegy három hónap múlva, hogy hírt hoztak Júdának, mondván: Paráználkodott Támár, a menyed, és íme paráznaságból teherbe is esett. És Júda azt mondta: Hozzátok ki, és égettessék meg. 25 Már kivitték, mikor ipához küldött mondván: Attól a férfitól vagyok én teherben, akiéi ezek; azt mondta továbbá: Ismerd meg, kérlek, kiéi ezek, a pecsétgyűrű, a zsinórok és a bot. 26 És megismerte Júda és azt mondta: Igaza van velem szemben, mert miért nem adtam őt Séla fiamnak? De aztán többé nem ismerte őt. 27 És mikor eljött szülésének ideje, hát íme ikrek voltak a méhében. 28 És történt, hogy mikor szült, az egyik kinyújtotta a kezét; a bába pedig fogta és veres fonalat kötött a kezére, mondván: Ez jött ki először. 29 De történt, hogy amint visszahúzta a kezét, hát a testvére jött ki. Akkor azt mondta: Hogy törtél magadnak rést?; és elnevezte Pérecnek. 30 És azután jött ki testvére, akinek a kezén a veres fonal volt, és azt Zerahnak nevezte el.