1 És történt ezek után a dolgok után, hogy azt mondták Józsefnek: Íme atyád beteg; és ő maga mellé vette két fiát, Manassét és Efraimot. 2 Akkor jelentést tettek Jákóbnak, és azt mondták: íme fiad, József jön hozzád; mire megerősítette magát Izráel és felült az ágyon. 3 És azt mondta Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kanaán földjén; és megáldott engem, 4 és azt mondta nekem: Ím én termékennyé teszlek téged, megsokasítlak téged, és népek gyülekezetévé teszlek téged; és ezt az országot a te magodnak adom te utánad örök birtokul. 5 És most a te két fiad, akik Egyiptom földjén születtek neked, mielőtt eljöttem hozzád Egyiptomba, az enyéim; Efraim és Manassé az enyém lesz úgy, mint Rúben és Simeon. 6 Azok a gyermekeid pedig, akik őutánuk születtek, tieid legyenek; testvéreik nevén neveztessenek örökségükben. 7 Ami pedig engem illet, mikor Felső Mezopotámiából megjöttem, meghalt mellőlem Rákhel Kanaán földjén az úton, mikor még csak egy darab földet kellett volna Efrátig menni; és eltemettem őt ott az efráti, azaz bétlehemi úton. 8 Mikor Izráel meglátta József fiait, azt mondta: Kik ezek? 9 És azt mondta József az ő atyjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem Isten; mire ő azt mondta: Hozd ide őket, kérlek, énhozzám, hadd áldjam meg őket. 10 Izráel szemei ugyanis homályosak voltak a vénségtől; mikor aztán közel vitte őket hozzá, megcsókolta őket és megölelte őket. 11 Aztán azt mondta Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy a te orcádat meglátom; és íme megmutatta nekem Isten a magodat is. 12 Akkor elvette őket József az ő térdeiről; és meghajtotta magát előtte a földig. 13 Azután vette József mindkettőjüket, Efraimot jobbjába Izráel balja felől, Manassét pedig baljába, Izráel jobbja felől; és közel vitte hozzá. 14 És Izráel kinyújtotta jobbját és rátette Efraim fejére, pedig ő volt a kisebb, balját pedig Manassé fejére; keresztbe tette kezeit, mert Manassé volt az elsőszülött. 15 Aztán megáldotta Józsefet, és azt mondta: Az Isten, aki előtt jártak az én atyáim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki őrzött engem, amióta vagyok a mai napig,

16 az angyal, aki megváltott engem minden gonosztól, áldja meg a gyermekeket és maradjon fenn bennük az én nevem és atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak neve; és szaporodjanak tömegesen a földön. 17 Mikor József látta, hogy atyja a jobb kezét Efraim fejére teszi, helytelennek találta; és megfogta atyja kezét, hogy eltérítse azt Efraim fejéről Manassé fejére. 18 És azt mondta József az ő atyjának: Nem úgy, atyám; mert ez az elsőszülött, tedd a jobbodat az ő fejére. 19 De atyja nem engedett, hanem azt mondta: Tudom, fiam, tudom, ő is néppé lesz, ő is naggyá lesz; de mindazáltal kisebbik testvére nagyobb lesz ő nála, és annak a magva népsokasággá lesz. 20 És megáldotta őket azon a napon, ezt mondván: Benned áldjon Izráel, mondván: Tegyen téged Isten olyanná, mint Efraim és Manassé. Így Efraimot elébe tette Manassénak. 21 Azután azt mondta Izráel Józsefnek: Most én meghalok, de Isten veletek lesz és visszavisz benneteket atyáitok földjére. 22 Én pedig adok neked egy részt testvéreid felett, melyet úgy vettem el az emoriak kezéből kardommal és íjammal.