1 És harmadnap menyegző lett a galileai Kánában; és ott volt Jézus anyja. 2 De hivatalos volt a menyegzőre Jézus is, és az ő tanítványai. 3 És mikor elfogyott a bor, azt mondta Jézus anyja neki: Nincs boruk. 4 Azt mondta neki Jézus. Mi közöm hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám. 5 Azt mondta anyja a szolgáknak: Valamit nektek mond, cselekedjétek. 6 Volt pedig ott hat kőveder letéve a zsidó tisztulási szokásoknak megfelelően, melyekbe egyenként két vagy három metréta fért. 7 Azt mondta nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtöltötték azokat színig. 8 És azt mondta nekik: Most merítsetek és vigyetek a násznagynak. És vittek. 9 Amint pedig a násznagy megízlelte a borrá lett vizet, és nem tudta, honnét van (de a szolgák tudták, akik a vizet merítették), hívatta a násznagy a vőlegényt, 10 és azt mondta neki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megborosodnak, akkor a hitványabbat; te a jó bort mostanig tartogattad. 11 Ezt tette Jézus a jelek kezdetévé a galileai Kánában; és kijelentette dicsőségét, és hittek benne tanítványai. 12 Ezután lement Kapernaumba, ő és anyja, valamint testvérei és tanítványai; és ott maradtak, nem sok napig, 13 mert közel volt a zsidók húsvétja, és felment Jeruzsálembe Jézus. 14 És a templomban találta az ökör-, juh- és galambárusokat, és a pénzváltókat letelepedve. 15 És kötélből ostort csinálván, mind kihajtotta a templomból, juhostul és ökröstül; és a pénzváltók pénzét kiöntötte, és asztalait felforgatta; 16 és a galambárusoknak azt mondta: Vigyétek el ezeket innét, ne tegyétek az én Atyámnak házát vásárcsarnokká. 17 Tanítványainak pedig eszébe jutott, hogy meg van írva: Házad szerelme emészt engem. 18 Feleltek erre a zsidók, és azt mondták neki: Micsoda jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed? 19 Felelt Jézus és azt mondta nekik: Bontsátok le ezt a templomot, és három nap alatt felállítom azt. 20 Azt mondták erre a zsidók: Negyvenhat esztendeig építették ezt a templomot, és te három nap alatt felállítod azt? 21 De ő testének templomáról szólt.

22 Mikor tehát feltámadt halottaiból, megemlékeztek tanítványai, hogy ezt mondta azoknak; és hittek az Írásnak, és a szónak, amit Jézus mondott. 23 Amint pedig Jeruzsálemben volt húsvétkor az ünnepen, sokan hittek az ő nevében, látván jeleit, melyeket tett. 24 Maga Jézus pedig nem bízta magát rájuk, mert ő mindenkit ismert; 25 és mert nem volt szüksége, hogy valaki tanúskodjék az ember felől, mert ő tudta, mi van az emberben.