1. Három nappal későbben lakodalom volt a galileai Kánában, és Jézus anyja is ott volt; 2. Jézust és az Ő tanítványait is meghívták a lakodalomba. 3. Minthogy pedig elfogyott a bor, Jézus anyja azt mondta Jézusnak: Nincsen több boruk. 4. Jézus így szólt néki: Asszony, ne sürgess engem. Még nem érkezett el az én órám. 5. Az anyja akkor azt mondta a szolgáknak: Mind azt, amit mond néktek, tegyétek meg. 6. Volt ott hat kőből való vizeskorsó, a zsidók tisztálkodásának céljára; mindegyik két vagy három metrétás volt (egy metréta kb. 40 liter). 7. Jézus így szólt nékik (a szolgáknak): Töltsétek meg a vizeskorsókat vízzel. Meg is töltötték azokat színig. 8. Majd azt mondta nékik: Merítsetek most, és vigyétek a násznagynak; azok oda is vitték. 9. A násznagy megízlelte a (közben) borrá lett vizet, de ő nem tudta, hogy az honnan van, - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták; - akkor a násznagy hivatta a vőlegényt, 10. és azt mondta néki: Minden ember először a jó bort adja a vendégeknek, és csak amikor megittasodtak, a silányabbat; te a jó bort mostanra tetted félre. 11. Ez volt az első égi jel, amellyel Jézus az Ő dicsőségét kijelentette, és ez a galileai Kánában történt, és a tanítványai akkor lettek Őbenne hívőkké. 12. Azután lement Kapernaumba és vele az Ő anyja, testvérei és tanítványai, és ott maradtak néhány napig. 13. Közel volt már a zsidók húsvétünnepe, és Jézus fölment Jeruzsálembe. 14. És a templomban ott találta a szarvasmarhák, juhok és galambok árusait, és a pénzváltókat, amint ott ( a pénzváltó asztalnál) ültek. 15. Akkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mind azokat a templomból, a juhokat is, a szarvasmarhákat is, és a pénzváltók pénzét kiszórta, asztalukat pedig felfordította. 16. A galambárusoknak pedig azt mondta: Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárságnak házává. 17. Tanítványainak akkor jutott eszébe az, hogy meg van írva: A te házad iránt való buzgóság emészt engemet. (Zsoltár 69:10)

18. A zsidók azonban azt kérdezték Jézustól: Milyen égi jelt mutatsz nékünk annak igazolására, hogy szabad ilyeneket cselekedned? 19. Jézus így felelt nékik: Rontsátok le ezt a templomot, és én harmadnapra majd felépítem. 20. A zsidók akkor azt mondták: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három napon akarod felépíteni? 21. A templom azonban, amelyről Jézus beszélt: az Ő teste volt. 22. Amikor aztán a halálból feltámadt, tanítványai ráemlékeztek e szavaira, és hittek az írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott. 23. Amikor pedig Jeruzsálemben volt húsvétkor az ünnepen, sokan az Ő nevében hívőkké lettek, mert látták az Ő égi jeleit, amelyeket cselekedett. 24. Maga Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert jól ismerte mindnyájukat, 25. és mert nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúbizonyságot tegyen Őnéki valamely emberről; Őmaga ugyanis tudta, mi lakozik az emberi szívben.