1. Harmadnapon mennyegző volt a galileai Kánában. Ott volt a Jézus anyja is. 2. Sőt Jézust is meghívták tanítványaival együtt a mennyegzőre. 3. A bor elfogytával azt mondta az anyja Jézusnak: Nincs boruk! 4. Jézus azt felelte néki: Asszony! Mi közöm hozzád! Az én órám még nem jött el. 5. Akkor anyja ráparancsolt a szolgákra: Akármit mond, megtegyétek! 6. Ott állt zsidó tisztasági szabály szerint hát, egyenként két vagy három metrétás kőveder. 7. Jézus azt mondotta nékik: Töltsétek meg a vedreket vízzel! Megtöltötték a vedreket színig. 8. Majd azt mondta nékik: Most már merítsetek s vigyetek belőle a násznagynak. S vittek. 9. A násznagy pedig, amint megízlelte a borrá vált vizet és nem tudván, honnét való, - a vízmerő szolgák jól tudták - odahívta a vőlegényt 10. és azt mondta néki: Mindenki a jó bort adja fel először s a silányabbat csak akkor, ha már megittasodtak s te a jó bort egész eddig tartogattad. 11. Jézus ezt az első csodát a galileai Kánában tette s dicsőségét kijelentvén, tanítványai hittek őbenne. 12. Azután ő, az anyja, a testvérei és a tanítványai lementek Kapernáumba s néhány napig ott maradtak. 13. De mert közel volt a zsidók páskaünnepe, Jézus felment Jeruzsálembe. 14. A templomban sortülve találván az ökör-, juh- s galambárusokat, meg a pénzváltókat, 15. kötelekből font korbáccsal kiűzte mindnyáját a templomból ökröstől, juhostól, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta és az asztalokat feldöntötte. 16. A galambárusoknak pedig azt mondta: Vigyétek a holmitokat innét! Ne tegyétek az én Atyám házát vásárházzá! 17. Ekkor eszméltek tanítványai az írás szavára: Házadnak szerelme megemészt engemet! 18. De a zsidók nem hagyták szó nélkül a dolgot. Mi jelt mutatsz - mondták - e tetted igazolására? 19. Jézus azt felelte nékik: Rontsátok le e templomot s én három nap alatt felépítem azt. 20. A zsidók erre azt mondták: Negyvenhat évbe telt a templom felépítése s te három nap alatt építenéd fel azt? 21. Pedig ő a maga teste templomáról beszélt.

22. Mikor aztán a halálból feltámadt, a tanítványai visszaemlékeztek eme mondására s hittek az írásnak s a Jézus mondotta beszédnek. 23. Sőt mikor Jeruzsálemben a páskaünnepen megjelent, csodatettei láttára sokan hittek benne. 24. Ámde Jézus egytől egyig jól ismervén őket, nem bízott meg bennük. 25. Aztán nem is szorult ő, ha emberről volt szó, senkinek a bizonyságára sem, mert ő magától is tudta, hogy kiben mi lakik.