1 Vigyázz lábaidra, mikor az Isten házába mégy, és hallgatással közeledni jobb, mint ahogyan a dőrék áldozatot adnak;mert nem tudják, hogy rosszat tesznek. 2 Ne hamarkodj ajkaddal és szíved ne siessen szót kiejteni az Isten előtt. Mert az Isten az égben van, te pedig a földön; ezért legyen a szavad kevés. 3 Mert az álom a sok foglalkozásban jön meg; a dőre hangja pedig a sok beszédben. 4 Mikor fogadást teszel Istennek, ne vonakodjál azt teljesíteni; mert nem telik kedve a dőrében. Amit fogadsz, teljesítsd: 5 jobb, hogy ne fogadj, mintsem fogadj, és ne teljesítsd. 6 Ne engedd szádnak, hogy bűnössé tegyen téged; és ne mondd a pap előtt: Tévedés az! Miért haragudjon meg Isten a szavadért; és rontsa el kezed munkáját? 7 Mert sok álomban hiábavalóság is, szó is sok van; hanem az Istent féljed. 8 Ha szegény-elnyomást és jog- és igazságrablást látsz a tartományban, ne csodálkozzál a dolgon: mert magasabb vigyáz a magasra, és egy még magasabb van felettük. 9 De az országnak haszna mindebben ez: király van a művelt föld javára. 10 Aki szereti a pénzt, nem lakik jól pénzzel, és aki szereti a bőséget, nem jövedelemmel; ez is hiábavalóság. 11 Ha szaporodik a jószág, szaporodnak evői; és mi haszna van tulajdonosainak egyéb, mint szemeiknek látása? 12 Édes a munkás álma, ha keveset eszik, ha sokat; de a jóllakottság a gazdagnak nem engedi, hogy aludjon. 13 Van egy keserves baj, melyet láttam a nap alatt: az a gazdagság, melyet veszedelemnek őriz gazdája. 14 És elvész az a gazdagság valami szerencsétlen eset által; neki pedig született fia, és nincs a kezében semmi. 15 Mint ahogyan kijött anyja méhéből, ismét meztelenül megy el, mint jött; és semmit nem kap munkájáért, amit magával vihetne. 16 Ez is keserves baj, egészen mint jött, úgy megy el; mi haszna van hát neki, hogy a szélnek fáradozik? 17 És emellett minden napjában sötétséget nyel; és sok bosszúságot és szenvedést és haragot! 18 Íme, ami jót én láttam, ami szépet: enni és inni és jót látni minden munkájából, melyet munkál a nap alatt; élete napjainak száma szerint, melyet ad neki az Isten, mert ez az ő osztályrésze.

19 Csakhogy minden ember számára, akinek az Isten gazdagságot és kincseket adott; és lehetővé tette neki, hogy egyék abból és kivegye részét és örvendezzen munkájából: Isten ajándéka az. 20 Mert nem sokat gondol élete napjaira; mert az Isten az, aki felel szíve öröméért.