1 Semmi kárhoztatás nincs tehát most már azokra nézve, akik Krisztus Jézusban vannak. Kik nem test szerint járnak, hanem lélek szerint. 2 Mert az élet lelkének törvénye Krisztus Jézusban megszabadított engem a bűn és halál törvényétől. 3 Mert amit a törvénynek lehetetlen volt, amiben gyenge volt a test miatt, az Isten a saját Fiát elküldvén a testének hasonlóságában és a bűnért, elkárhoztatta a bűnt a testben, 4 hogy a törvény igazsága betöltessék bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem lélek szerint. 5 Mert akik testi emberek, azoknak a test dolgain jár az eszük; akik pedig lelkiek, azoknak a lélek dolgain. 6 Mert a test eszejárása halál; a lélek eszejárása pedig élet és béke. 7 Ezért a test eszejárása ellenségeskedés Isten iránt; mert az Isten törvényének nem rendeli magát alá, mert nem is tudja; 8 akik pedig testi emberek, Isten előtt kedvesek nem lehetnek. 9 De ti nem vagytok testiek, hanem lelkiek, ha valóban Isten lelke lakik bennetek. Ha pedig valakiben nincs meg a Krisztus lelke, az nem az övé. 10 De ha Krisztus bennetek van, a test ugyan halott a bűnnél fogva, de a lélek élet az igazságnál fogva. 11 Ha pedig annak lelke lakik bennetek, aki Jézust halottaiból feltámasztotta, az, aki Krisztust halottaiból feltámasztotta, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő bennetek lakó lelke által. 12 Eszerint tehát, atyámfiai, nem a testnek tartozunk, hogy test szerint éljünk; 13 mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok; ha pedig lélekkel a test cselekedeteit megöldöklitek, élni fogtok. 14 Mert akiket Isten Lelke vezérel, mind azok Isten fiai. 15 Mert nem vettetek szolgaság lelkét ismét félelemre, hanem vettétek a fiúváfogadás lelkét, aki által kiáltjuk: Abbá, oh Atyám. 16 Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt, hogy gyermekei vagyunk Istennek. 17 Ha pedig gyermekek, örökösök is; Istennek örökösei, Krisztusnak pedig örököstársai; ha valóban vele szenvedünk, hogy vele meg is dicsőüljünk. 18 Mert azt tartom, hogy nem méltók a jelen idő szenvedései ahhoz a dicsőséghez, mely rajtunk meg fog nyilvánulni.

19 Mert a természet sóvárgása az Isten fiainak jelenését várja. 20 Mert a hiábavalóságnak a természet úgy vettetett alá, nem önként, hanem azért, aki alávetette, oly reménység alatt, 21 hogy maga a természet is meg fog szabadulni az enyészet rabságából az Isten fiai dicsőségének szabadságára. 22 Mert tudjuk, hogy az egész természet együtt sóhajtozik és vajúdik mostanáig 23 nem csak pedig, hanem akiknél a Lélek zsengéje megvan, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, fiúváfogadást várván, a mi testünknek megváltását. 24 Mert e reménységre tartattunk meg. Látott remény pedig nem remény; mert amit lát valaki, miért reméli is? 25 Ha pedig amit nem látunk, azt reméljük, békességes tűréssel várjuk. 26 Hasonlóképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek; mert hogy mit kérjünk a szükség szerint, nem tudjuk, hanem maga a Lélek lép közbe értünk kimondhatatlan sóhajtásokkal, 27 és az, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a lélek gondolata, mert Isten szerint lép közbe szentekért. 28 Tudjuk pedig, hogy akik az Istent szeretik, azoknak minden javukra munkál közre, mint olyanoknak, akik az ő végzése szerint hivatalosak. 29 Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy hasonlatosak legyenek az ő Fiának képéhez, hogy ő elsőszülött legyen sok testvér között. 30 Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette. 31 Mit mondjunk tehát ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? 32 Hiszen aki a saját Fiát nem kímélte, hanem értünk mindnyájunkért odaadta őt, hogyan ne adna meg nekünk ő vele mindent ajándékképpen? 33 Ki fog vádat elemelni Isten választottai ellen? Isten az, aki megigazít. 34 Kicsoda az, aki elkárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Istennek jobbján is van, ki közben is jár értünk. 35 Ki szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Nyomorúság, vagy szükség, vagy üldözés, vagy éhség, vagy mezítelenség, vagy veszély, vagy kard? 36 (Mint meg van írva: Teéretted ölnek minket egész nap; olyanoknak tartanak, mint a vágójuhokat.) 37 Sőt mindezekben fényes diadalt aratunk az által, aki minket szeret.