1 Ezután láttam, hogy egy másik angyal száll le az égből, akinek nagy hatalma volt. Tündöklése beragyogta a földet. 2 Harsány hangon kiáltotta: "Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett és minden tisztátalan szellem hajléka és minden tisztátalan, undok madár odúja. 3 Paráznaságának tüzes borából ittak az összes nemzetek. A föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői pedig meggazdagodtak pazar fényűzéséből." 4 Akkor egy másik szózatot hallottam az égből, mely így szólt: "Vonuljatok ki onnan, én népem, hogy részetek ne legyen vétkeiben és csapásai ne érjenek titeket is. 5 Bűnei az eget verik, de Isten számontartja gonosztetteit. 6 Fizessétek vissza neki, ahogy ő fizetett, és tetteit kétszeresen viszonozzátok. Töltsetek serlegébe kétannyit, mint nektek töltött. 7 Amekkora tündöklése és fényűzése volt, annyi gyötrelmet és bánatot okozzatok neki. Így büszkélkedik magában: Mint királyné trónolok, nem vagyok özvegy és nem ismerek gyászt. 8 Ezért egy nap zúdulnak rá a csapások: halál, gyász és éhínség, sőt tűz hamvasztja el, mert hatalmas az Úristen, aki megítéli." 9 "Siratják és gyászolják a föld királyai, akik paráználkodtak és gyönyörökben éltek vele, mikor majd látják füstölgő égését. 10 Gyötrelmeitől való félelmükben, távolról így kiáltanak: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te hatalmas város! Egy óra alatt beteljesedett ítéleted. 11 A föld kereskedői is siratják majd és gyászolják, mert senki sen veszi meg többé áruikat: 12 Arany és ezüst árut, drágakövet és gyöngyöket, Gyolcsot, bíbort, selymet és karmazsint, Semmiféle tujafát és elefántcsont díszt, Sem értékes fából, rézből, vasból és márványból készült edényt, 13 Fahéjat és balzsamot, illatszert, kenetet és tönjént, Bort, olajat, lisztlángot és búzát, Barmot és juhot, lovat és kocsit, Rabszolgák testét és lelkét. 14 Gyönyörűséged gyümölcsei elfonnyadtak, Eltűnt tőled minden pompa és fény, S nyomuk sem lesz többé. 15 A kereskedők, akik meggazdagodtak belőle, gyötrelmeitől való félelmükben távol tőle megállnak, siratják és gyászolják, s így kiáltanak:

16 Jaj, jaj, te nagy város! Gyolcsba, bíborba és karmazsinba öltöztél! Arannyal, drágakővel és gyöngyökkel voltál ékes! 17 Egy óra alatt elpusztult ekkora gazdagság! 18 Minden hajóskapitány és révész, minden hajós és tengerész távoltartotta magát, amikor megpillantotta füstölgő égését, és így kiáltott: Melyik város hasonlított ehhez a nagy városhoz! 19 Port hintettek fejükre és sírva és gyászolva kiáltották: Jaj, jaj, te nagy város! A te gazdagságodból gazdagodtak meg mindnyájan, akiknek hajójuk járt a tengeren. Elpusztultál egy óra alatt! 20 Örvendezz miatta te menny, s ti szentek, apostolok és próféták! Isten megtorolta rajta igazságtokat." 21 Egy erős angyal erre malomkő nagyságú követ ragadott föl s a tengerbe dobta e szavakkal: "Ily robajjal dőljön le Babilon, a nagy város, és nyoma se legyen többé! 22 Hárfapengetés meg ének, fuvolaszó és harsona ne zengjen többé benned! Ne éljen benned semmilyen mesterség művese! Ne hallatsszék malomkattogás! 23 Mécses fénye ne villanjon föl benned! Vőlegény és menyasszony ne hallassa szavát! Kereskedőid a föld nagyjai voltak, varázslataid tévútra vezettek minden nemzetet. 24 Kezéhez tapad a próféták és szentek vére, s mindazoké, kiket megöltek a földön."