1. És ezután láttam más angyalt leszállani az égből, kinek nagy hatalma volt, és a földet bevilágította az ő fényessége. 2. És erősen felkiáltott, mondván: Elbukott, elbukott a nagy Babilon! és az ördögök lakóhelye lett, és mindenféle tisztátalan lelkek tanyája, és mindenféle tisztátalan és utálatos szárnyasok barlangja; 3. mivel az ő paráznaságának haragborából ittak az összes nemzetek és a földnek királyai paráználkodtak vele, és a föld kalmárai meggazdagodtak élvezeteinek sokaságától. 4. És hallottam más szózatot mennyből, mely így szólott: Menjetek ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek a ő bűneiben és csapásaiból ne jusson nektek; 5. mert az ő bűnei felhalmozódtak egész az égig, és az Úr megemlékezett az ő gonoszságairól. 6. Fizessetek neki, amint ő fizetett nektek, és kétszeresen viszonozzátok az ő cselekedeteit; a pohárban, melyet ő vegyített, vegyítsetek neki kétszeresen! 7. Amennyire dicsőítette magát és gyönyörökben élt, annyi gyötrelmet és siralmat juttassatok neki, mert azt mondja szívében: Mint királyné ülök és nem vagyok özvegy és nem látok siralmat. 8. Azért egy napon érik a csapások, halál, siralom és éhség, s tűzzel fog megégettetni, mert erős az Isten, ki őt megítéli. 9. És sírnak és jajgatnak fölötte a föld királyai, akik vele paráználkodtak és gyönyörökben éltek, amikor majd látják az ő égésének füstjét; 10. s távol állva az ő gyötrelmeitől való félelem miatt, azt fogják mondani: Jaj! jaj! Babilon, ez a nagy város, ez az erős város, hogy egy óra alatt elérkezett a te ítéleted! 11. És a föld kalmárai sírnak és jajgatnak fölötte, mert áruikat senki többé meg nem veszi: 12. az arany- és ezüstárukat, drágakövet és gyöngyöt, a bíbort és bársonyt, a selymet és skarlátot, mindenfajta tujafát, és mindenféle elefántcsont edényt, és minden drágakőből, rézfémből, vasból és márványból készült edényeket, 13. a fahéjat és illatszereket, kenetet és tömjént, bort és olajt, lisztet és búzát, barmokat és juhokat, lovakat és kocsikat, rabszolgákat és emberi lelkeket.

14. És eltűntek előled a gyümölcsök, amelyekre lelked vágyott, és elveszett számodra minden a mi. jó és kitűnő, s nem található benned többé. 15. Ezeknek árusai, kik meggazdagodtak, távol állnak tőle, az ő gyötrelmeitől való félelem miatt, siránkozva és jajgatva 16. mondván: Jaj! jaj! ez a nagy város, mely fel volt öltözve bíborba, bársonyba és skarlátba, és felékesítve arannyal, drágakővel és gyöngyökkel; 17. s egy óra alatt mind odalett ez a sok gazdagság! És minden hajókormányos és minden csónakos és hajós, kik a tengeren járnak, távol állottak 18. és kiáltoztak, midőn látták égése helyét, mondván: Hol van ennek a nagy városnak párja? 19. És port hintettek fejökre és kiáltoztak, sírva és jajgatva mondván: Jaj! jaj! ez a nagy város, melyben az ő drágaságaiból meggazdagodtak mindazok, kiknek hajóik voltak a tengeren; hogy egy óra alatt elpusztult! 20. Ég, örvendj rajta, és szent apostolok és próféták, mert az Isten tiértetek állott rajta boszut. 21. És egy erős angyal fogott egy nagy követ, mint a malomkő, és beledobta a tengerbe mondván: Ilyen robajjal omlik össze Babilon, ama nagy város, és nem lesz többé található. 22. És a hárfások és zenészek és fuvolások szava és a harsona nem hallatszik többé benned; és semmiféle művészetnek mestere nem lesz többé benned található; és a malom zörgése nem hallatszik többé benned; 23. és a gyertyavilág nem világit többé benned; és a vőlegény és menyasszony szava nem lesz hallható benned ezentúl; mert kalmáraid a föld fejedelmei voltak, mert varázslásaid folytán tévedésbe estek minden nemzetek. 24. És benne találtatott a prófétáknak és szenteknek vére és mindazoké, kik megölettek a földön.