1 Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte. 2 Akkor egy leprás lépett hozzá, leborult előtte és kérlelte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem." 3 Jézus kinyújtva kezét, megérintette és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" Erre az tüstént megtisztult leprájától. 4 Akkor Jézus azt mondta neki: "Nézd, ne mondd meg senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak és ajánld fel az áldozatot, amit Mózes rendelt bizonyságul nekik." 5 Amikor bement Kafarnaumba, egy százados járult hozzá és elpanaszolta: 6 "Uram, szolgám bénán fekszik otthon és szörnyen kínlódik." 7 Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom." 8 A százados ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Csak szólj, és szolgám meggyógyul. 9 Jómagam bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Azt mondom egyiknek: Menj! - elmegy; és a másiknak: Jöjj ide! - hozzám jön; és szolgámnak: Tedd ezt! - megteszi." 10 Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott és így szólt kísérőihez: "Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél nem találtam Izraelben! 11 Ezért mondom nektek: Sokan jönnek napkeletről és napnyugatról és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, 12 az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz." 13 A századoshoz pedig így szólt Jézus: "Menj, legyen úgy, amint hitted." A szolga már abban az órában meggyógyult. 14 Amikor Jézus Péter házába ment, annak anyósát lázas betegen, ágyban találta. 15 Megérintette kezét, mire elhagyta a láz. Felkelt és szolgált neki. 16 Mikor beesteledett, sok ördögtől megszállt embert vittek hozzá. Szavával kiűzte a gonoszlelkeket és minden beteget meggyógyított. 17 Így beteljesedett Izaiás próféta jövendölése: "Ő elvette betegségeinket és bajainkat hordozta." 18 Jézus nagy sokaságot látott maga körül, meghagyta tehát, hogy keljenek át a túlsó partra. 19 Akkor egy írástudó lépett hozzá és így szólt: "Mester követlek téged, bárhová mégy." Jézus figyelmeztette: 20 "A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa fejét."

21 Egy másik tanítványa kérte: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek s eltemessem atyámat." 22 Jézus azonban így felelt: "Kövess engem és hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat." 23 Bárkába szállt és tanítványai követték. 24 Egyszerre csak heves vihar támadt a tavon, úgy hogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt. 25 Tanítványai felkeltették és kérték: "Uram, ments meg minket, elveszünk!" 26 Jézus rájuk szólt: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek!" Aztán felkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, mire nagy nyugalom keletkezett. 27 Az emberek pedig elámulva mondták: "Ugyan ki ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?" 28 Mikor a túlsó partra ért, a gádáraiak vidékére, két ördögtől megszállt ember jött szembe vele. A sírboltokból jöttek elő. Olyan elvadultak voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni. 29 Így kiáltoztak: "Mi bajod velünk Jézus, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?" 30 Nem messze onnan nagy sertéskonda legelészett. 31 Ezért az ördögök megkérték: "Ha kiűzöl minket, küldj a kondába." 32 "Menjetek", szólt. Azok ki is mentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda a meredekről a tóba rohant és vízbe veszett. 33 A kanászok elfutottak és a városba érve mindent elmondtak a megszállottakról is. 34 Akkor az egész város kiment Jézus elé és, amint megpillantották, kérték, távozzék el határukról.