1. Azt kérdezem tehát: Talán csak nem vetette el Isten az Ő népét? Semmiképpen sem! Hiszen énmagam is izraelita vagyok, Ábrahám ivadéka, Benjámin törzsének tagja. 2. Nem vetette el Isten az Ő népét, amelyet eleve kiválasztott a maga tulajdonául. Avagy nem tudjátok, hogy miképpen írja le az Írás (I. Királyok 19:10) azt, hogy Illés Isten előtt vádat emelt Izráél ellen? 3. Uram, - mondja, - oltáraidat lerombolták, prófétáidat megölték, és csak egymagam maradtam meg, és most életemre törnek. 4. De mit felelt néki Isten? (I. Királyok 19:18) „Meghagytam magamnak hétezer férfiút; ők nem borultak térdre Baál előtt". 5. Ugyanúgy a mostani időben is van „maradék", amely az isteni kegyelemnek megfelelően választatott ki; 6. ha pedig kegyelemből választatott ki, akkor tehát nem cselekedeteiért, mert akkor a kegyelem többé nem volna kegyelem. 7. Hogyan van hát ez a dolog? Úgy, hogy amire izráél törekedik, azt nem érte el. A kiválasztottak ellenben elérték; a többiek pedig megkeményíttettek, 8. amint meg van írva (Ésaiás 29:10; V. Mózes 29:3): Az Isten kábultságnak lelkét adta nékik, olyan szemet, hogy ne lássanak, olyan fület, hogy ne halljanak, és így van ez mind a mai napig. 9. Dávid is azt mondja (Zsoltár 69:23-24): Tőrré és hálóvá legyen az ő asztaluk, botránkozásukká és megtorlásukká, 10. sötétüljön el szemük, hogy ne lássanak, és hátukat mind örökre görnyeszd meg! 11. Azért kérdezem: Talán azért botlottak meg az izraeliták, hogy végképpen elessenek? Semmiképpen sem! Hanem mivel ők téves útra sodródtak, azért az üdvösség a pogányoké lett, hogy azokra Isten féltékennyé tegye izráélt. 12. Ha pedig már az ő téves útra sodródásuk is gazdaggá tette a világot, és az ő kudarcuk gazdaggá tette a (pogányokat, mennyivel inkább meggazdagítja majd azokat az, ha izráél népe teljes számban megtér. 13. De néktek pogányokból lett keresztyéneknek is van mondanivalóm: Amennyiben én a pogányoknak apostola vagyok, ezt a szolgálatomat azzal teszem dicsőségessé, 14. ha valamiképpen buzgó követésiekre sarkallom majd az én népemnek tagjait, és azáltal megmentek majd közülük némelyeket.

15. Mert ha az ő elvettetésük a világnak megbékélésévé lett, mi lesz az ő visszafogadtatásuk? Nem más, mint a halottak közül életre támadás. 16. Ha a tészta zsengéje Istennek szentelt, akkor a tészta többi része is az; és ha a gyökér Istennek szentelt, akkor az ágak is azok. 17. Ha pedig az ágak közül némelyek letörettek, és te a nem zsidó jóllehet vadolajfa vagy, és mégis beoltattál a letört ágak közé, és részese lettél az olajfa olajtermő erejének, - 18. ne nézd le az ágakat; ha pedig lenézed őket, ne felejtsd el, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökét hordoz téged. 19. De talán azt mondod: Az ágak azért törettek le, hogy én beoltassam. 20. Helyesen mondod! Hitetlenségük miatt törettek le, te pedig hited által foglalsz helyet az ágak közt. Ne kevélykedjél hát, hanem félj; 21. mert ha a terméket rendje szerint az olajfához tartozó ágakat nem kímélte az Isten, téged sem fog kímélni. 22. Gondold meg azért, hogy az Isten milyen jó és milyen szigorú; szigorú azokkal szemben, akik elestek, te irántad pedig isteni jóságú, ha ugyan ebben a jóságban hűségesen megmaradsz, mert különben te is levágatok. 23. Azok pedig, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, ismét beoltatnak majd; mert Istennek van hatalma arra, hogy ismét beoltsa őket. 24. Mert ha te levágattál a vadolajfáról, amelyhez a természet rendje szerint tartozol, és természetellenesen beoltattál a szelíd olajfába, mennyivel inkább be fognak oltatni tulajdon olajfájukba a természet rendje szerint odavalók! 25. Atyámfiai, azt akarom, hogy jól ismert legyen előttetek az a titok, és ne a magatok bölcsessége szerint okoskodjatok arról, hogy: izráélnek csak egy része keményíttetett meg, és csak addig, amíg a pogányok teljes számban bejutnak (az eklézsiába), 26. és hogy: így idvezül majd az egész izráél, amint meg van írva (Ésaiás 59:20; Jeremiás 31:33): Eljön majd Sionból a Szabadító, elhárítja majd Jákobtól az istentelensége, 27. és az lesz a szövetség, amelyet ővelük kötök, hogy megszabadítom őket bűneiktől.