1. Akkor tehát Pilátus elővezettette Jézust és megkorbácsoltatta. 2. És a katonák tövisből koronát fonva, a fejére tették és bíbor ruhát adtak rá. 3. Majd odajárulva hozzá, ezt mondogatták: Üdvözlégy, zsidók királya! És arcul verték őt. 4. Majd ismét kiment Pilátus és ezt mondta nekik: íme, én kihozom őt nektek, hogy megtudjátok: én semmi bűnt sem találok benne. 5. Kiment azért Jézus, hordozva a töviskoronát és a bíborruhát. És Pilátus így szólt hozzájuk: íme, az ember! 6. Mikor azért látták őt a papi fejedelmek és a szolgák, így kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg! Szólt nekik Pilátus: Vigyétek el ti és feszítsétek meg, mert én nem találok benne bűnt. 7. Feleltek neki a zsidók: Nekünk törvényünk van és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivel Isten Fiává tette magát. 8. Mikor pedig Pilátus ezt a beszédet hallotta, még inkább megrémült, 9. majd ismét bement a várba és így szólt Jézusnak: Honnét való vagy? Jézus azonban nem felelt neki. 10. Így szólt azért neki Pilátus: Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy nekem van hatalmam, hogy szabadon bocsássalak, és van hatalmam, hogy megfeszítselek? 11. Felelt Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked. Nagyobb bűne van azért annak, aki a te kezedbe adott engem. 12. Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa őt; de a zsidók így kiáltoztak: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy barátja a császárnak. Mindenki, aki királlyá teszi magát, ellensége a császárnak. 13. Mikor Pilátus hallotta ezt a beszédet, kihozatta Jézust és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kőpadolatnak, héberül pedig Gabbatának hívnak. 14. A húsvét előkészületi napja volt és mintegy hat óra. És így szólt a zsidóknak: Íme a ti királyotok! 15. Ám azok így kiáltoztak: Vidd el, vidd el Feszítsd meg! Szólt nekik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? A papi fejedelmek így feleltek: Nekünk nincs királyunk, hanem császárunk van! 16. Akkor tehát kezükbe adta őt, hogy megfeszítsék. Azok pedig átvették Jézust.

17. És maga vitte keresztjét, míg kiment az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet héberül Golgotának hívnak, 18. ahol megfeszítették őt és vele más kettőt, egyfelől és másfelől, középen pedig Jézust. 19. Pilátus pedig feliratot is írt és rátétette a keresztfára. Ez volt pedig a felirat: NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. 20. Sokan olvasták pedig ezt a feliratot a zsidók közül, mivel közei volt a városhoz az a hely, ahol Jézust megfeszítették. És héberül, latinul és görögül volt írva. 21. Szóltak azért Pilátusnak a zsidók papi fejedelmei: Ne írd: A zsidók királya! hanem hogy ő mondta: A zsidók királya vagyok. 22. Felelt Pilátus: Amit írtam, megírtam. 23. Amikor a katonák megfeszítették Jézust, vették az ő ruháit és négy részre osztották, mindegyik katonának egy-egy részt, és külön vették a köntösét. A köntös pedig varratlan volt, felülről mindvégig egybeszőve. 24. így szóltak azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen; hogy beteljesedjék az Írás: Ruháimon megosztoztak maguk között és köntösömre sorsot vetettek. A katonák tehát ezt tették. 25. Jézus keresztfája mellett pedig ott állott az anyja, anyjának nőtestvére; Mária, Kleopás felesége és a magdalai Mária. 26. Mikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és a tanítvány, akit szeretett, ezt mondta az anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! 27. Majd szólott a tanítványnak: Ímhol a te anyád. És ettől az órától fogva magához fogadta őt az a tanítvány. 28. Ezután Jézus tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, így szólt: Szomjúhozom. 29. Volt pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. 30. Mikor pedig elvette Jézus az ecetet, így szól: Elvégeztetett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét. 31. Péntek volt és hogy a testek ne maradjanak szombaton a keresztfán (mert az a szombat nagy nap volt), a zsidók arra kérték Pilátust, hogy törjék el a lábszáraikat és vegyék le őket. 32. Elmentek azért a katonák és eltörték az elsőnek lábszárait, majd a másikét is, akit vele együtt feszítettek meg. 33. Mikor pedig Jézushoz értek, amint látták, hogy ő már halott, az ő lábszárait nem törték el,