1. Erre fogta Pilátus Jézust és megostoroztatta. 2. És a katonák koronát fontak tövisekből és fejére tették és bíborruhába öltöztették őt. 3. És hozzá mentek és mondák neki: Üdvözlégy Zsidók Királya! - és arcul csapdosták őt. 4. Pilátus erre ismét kiment és monda nekik: Íme, kihozom őt nektek, hogy belássátok, hogy semmi okot sem találok benne. 5. (Jézus tehát kiment, viselve a töviskoronát és a bíborruhát.) És monda nekik: Íme az ember! 6. De mikor a főpapok és szolgák meglátták őt, kiáltoztak mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt! Monda nekik Pilátus: Vegyétek és feszítsétek meg őt magatok, mert én nem találok benne okot. 7. Felelék neki a zsidók: Nekünk törvényünk van, és e törvény szerint meg kell halnia, mivel Isten fiává tette magát. 8. Mikor pedig Pilátus e beszédet hallotta, még jobban megijedt. 9. És újra bement a törvényházba és monda Jézusnak: Honnan való vagy? Jézus azonban nem válaszolt neki. 10. Erre monda neki Pilátus: Velem nem beszélsz? Nem tudod-e, hogy hatalmamban áll téged megfeszíteni és hatalmamban áll elbocsátani? 11. Felelé Jézus: Nem volna velem szemben semmi hatalmad, ha fölülről nem adatott volna neked. Ennekokáért aki engem kezedbe adott, annak nagyobb bűne van. 12. És attól fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsáthassa őt. A zsidók azonban kiáltoztak, mondván: Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene mond a császárnak. 13. Mikor pedig Pilátus e beszédeket hallotta, kivezettette Jézust és az ítélőszékbe ült azon a helyen, melynek Lithosztrotosz a neve, héberül pedig Gabbatha. 14. Épen húsvét előkészület napja volt, hat óra körül, és monda a zsidóknak: Íme a ti királytok! 15. Azok pedig kiáltozták: Vidd, vidd, feszítsd meg őt! Monda nekik Pilátus: A ti királytokat feszítsem meg? Felelék a főpapok: Nincs királyunk, hanem csak császárunk. 16. Ekkor tehát kezökbe adta őt, hogy megfeszíttessék. Ők pedig fogták Jézust és kivezették. 17. És vállán vivén a keresztet, kiment azon helyre, melynek neve Kálvária, héberül pedig Golgota;

18. ahol megfeszítették őt és vele más kettőt kétfelől, középütt pedig Jézust. 19. Pilátus pedig feliratot is irt, és a kereszt fölé helyezte, írva volt pedig: Názáreti Jézus, a zsidók királya. 20. Ezt a feliratot aztán a zsidók közül sokan olvasták, mert a hely, ahol Jézust megfeszíttették, közel volt a városhoz. És írva volt héberül, görögül és latinul. 21. Mondották tehát Pilátusnak a zsidó főpapok: Ne írjad: "A zsidók királya", hanem hogy ő azt mondotta: A zsidók királya vagyok. 22. Felelé Pilátus: Amit írtam, megírtam. 23. A katonák pedig, miután megfeszítették őt, fogták ruháit, és négy részre osztották, minden katonának egy részt és a köntöst. A köntös pedig varratlan volt, fölülről kezdve egészen szőve. 24. Mondották tehát egymásnak: Ne metéljük szét, hanem vessünk sorsot rája, hogy kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, mely azt mondja: Elosztották ruháimat magok között és köntösömre sorsot vetettek, és a katonák csakugyan ezt tették. 25. Jézus keresztje mellett pedig ott állt az ő anyja;s anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna. 26. Midőn tehát Jézus látta, hogy anyja és a tanítvány, akit szeretett, ott állanak, mondá anyjának: Asszony, íme a te fiad! 27. Azután mondá a tanítványnak: Íme a te anyád! És attól az órától fogva a tanítvány magához vette őt. 28. Azután, mivel Jézus tudta, hogy minden be van végezve, hogy beteljesedjék az írás, így szólt: Szomjúhozom! 29. Ott állt pedig egy edény telve ecettel, azok tehát egy ecettel megtöltött szivacsot izsópszárra tűzve, szájához nyújtottak. 30. Amint erre Jézus az ecetet magához vette, monda: Beteljesedett! És meghajtva fejét, kiadta lelkét. 31. A zsidók erre, (minthogy készület nap volt) hogy a testek szombaton a kereszten ne maradjanak, mert ez a szombat nagy nap volt,) kérték Pilátust hogy törjék meg lábszáraikat és vegyék le őket. 32. Odamentek tehát a katonák és az elsőnek csakugyan megtörték lábszárait és a másiknak is, aki vele meg volt feszítve, 33. de mikor Jézushoz értek, amint látták, hogy már meg van halva, nem törték meg lábszárait, 34. hanem a katonák egyike lándzsával megnyitotta oldalát, és azonnal vér és víz jött ki belőle.