1. Azon a napon Jézus kiment a házból, leült a tenger mellett. 2. És nagy sokaság gyűlt hozzá, úgyhogy a hajóba ment és leült; az egész sokaság pedig a parton állott. 3. És sokat beszélt nekik példázatokban: íme, kiment a magvető vetni. 4. És mikor vetett, némelyik mag az útfélre esett, és a madarak eljöttek és megették azt. 5. Némelyik pedig köves helyre esett, ahol nem sok földje volt, úgyhogy hamarosan felnőtt, mivel nem volt mélyen a földben. 6. De mikor a nap felkelt, a hőség megütötte és mivel nem volt gyökere, elszáradt. 7. Némelyik pedig a tövisek közé esett és a tövisek felnövekedtek és megfojtották azt. 8. Némelyik pedig a jó földbe esett és termést hozott, az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, ismét másik harmincannyit. 9. Akinek van füle a hallásra, hallja! 10. A tanítványok pedig hozzámentek és ezt mondták neki: Miért szólasz hozzájuk példázatokban? 11. Ő pedig ezt felelte nekik: Nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg. 12. Mert akinek van, annak adatik, úgyhogy bővölködik; de akinek nincs, attól még az is elvétetik, amije van. 13. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván, nem látnak, és hallván, nem hallanak, sem nem értenek. 14. És beteljesedett rajtuk Ésaiás jövendölése, amely ezt mondja: Hallván halljatok és ne értsetek; és nézvén nézzetek és ne lássatok: 15. mert megkövéredett ennek a népnek a szíve, és fülükkel nehezen hallottak és szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek és meg ne térjenek és én meg ne gyógyítsam őket. 16. A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek, mert hall. 17. Mert bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz ember kívánta látni, amiket ti láttok és nem látták; és hallani, amiket ti hallotok és nem hallották. 18. Ti most azért halljátok meg a magvetőről szóló példázat magyarázatát! 19. Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett.

20. A köves talajra hullott mag pedig az, aki mikor az igét hallja, mindjárt nagy örömmel fogadja azt, 21. de nincsen gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megtántorodik. 22. A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de a világ gondja és a gazdagság csalárdsága megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt. 23. A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit. 24. Más példázatot is adott eléjük e szavakkal: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe, 25. de mikor az emberek aludtak, eljött az ellensége és konkolyt vetett a búza közé és eltávozott. 26. Mikor pedig felnőtt a vetés és termést hozott, akkor meglátszott a konkoly is. 27. A gazda szolgái pedig előállottak és így szóltak neki: Uram, nemde tiszta magot vetettél a te földedbe? Honnan van azért benne konkoly? 28. Ő pedig azt mondta nekik: Valamelyik ellenségem cselekedte ezt. A szolgák erre azt mondták neki: Akarod-e, hogy elmenjünk és összeszedjük a konkolyt? 29. Ő azonban így szólt: Nem. Mert mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt esetleg a búzát is kiszaggatjátok. 30. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig. Az aratás idején majd szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt és kössétek kévébe, hogy megégessétek, a búzát pedig takarítsátok be a csűrömbe. 31. Más példázatot is adott eléjük e szavakkal: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet az ember vesz és elvet a földjébe. 32. Ez valamennyi magnál kisebb ugyan, de mikor felnő, minden kerti veteménynél nagyobb és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak és fészket raknak ágain. 33. Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet az asszony vesz, belekeveri három mérce lisztbe, mire az egész megkel. 34. Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak és példázat nélkül semmit sem mondott nekik,