1 Az Örökkévaló mindenben megáldotta Ábrahámot, aki magas kort ért meg. 2-4 Egy napon magához hívta a legidősebb és rangban első szolgáját, akire a többi szolga irányítását és minden vagyona igazgatását bízta. Ezt mondta neki: „Jöjj csak ide! Rád akarom bízni, hogy hozz feleséget a fiamnak, Izsáknak. Meg kell esküdnöd az Örökkévalóra, ég és föld Istenére, hogy nem a kánaániak leányai közül szerzel neki feleséget! Nem azok közül, akik ezen a földön élnek! Hanem visszatérsz abba az országba, ahonnan jöttem, ott felkeresed a rokonaimat, és közülük hozol a fiamnak feleséget. Tedd ide a kezedet a combom alá, és esküdj meg!” 5 A szolga megkérdezte: „Ha az a leány nem akarna velem ide jönni, akkor vigyem vissza a fiadat arra a földre, amelyről kijöttél?” 6 „Nem, dehogy! A fiamat semmi szín alatt ne vidd vissza! 7 Az Örökkévaló, az ég Istene kihozott engem apám házából és családjából. Kihozott szülőföldemről és rokonaim közül. Megszólított, és megesküdött, hogy utódaimnak adja ezt a földet. Igen, az Örökkévaló küldje el angyalát előtted, hogy sikerrel járj, és onnan hozz a fiamnak feleséget! 8 Ha pedig az a leány nem akar veled eljönni, akkor fel vagy mentve az eskü alól — csak a fiamat oda vissza ne vidd!” — felelte Ábrahám. 9 Akkor a szolga Ábrahám combja alá tette a kezét, és megesküdött erre. 10 Majd kiválasztott tízet gazdája tevéi közül, és megrakta őket gazdája válogatott kincseivel, amelyeket ajándéknak szánt. A tevekaravánnal azután Mezopotámiába indult. Hosszú utazás után megérkezett a városhoz, ahol régen Náhor lakott. 11 Már esteledett, amikor a város határában egy kút mellett megállapodott, és megpihentette tevéit. Ebben az időben szoktak az asszonyok és leányok a kúthoz jönni, hogy vizet merítsenek. 12 A szolga ekkor így imádkozott: „Örökkévaló, Ábrahámnak, gazdámnak Istene! Kérlek, mutasd meg Ábrahám iránti hűségedet és jóindulatodat! Segíts meg, hogy még ma megtaláljam azt a leányt! 13 Nézd, ide állok a kút mellé, mikor a városból vízért jönnek a leányok!

14 Adj nekem, kérlek, jelt, hogy lássam, melyik fiatal leányt szántad Izsáknak! Ez legyen a jel: amikor megkérem őket, hogy adjanak innom a korsójukból, amelyikük azt válaszolja: »Igyál csak, sőt még a tevéidet is megitatom« — arról fogom tudni, hogy ő az, akit Izsáknak szántál feleségül. Így mutasd meg, kérlek, hogy szeretettel és hűséggel vagy gazdám iránt!” 15-16 Még be sem fejezte, amikor egy fiatal leány közeledett a kúthoz, korsóval a vállán. Rebeka volt az, Betúél leánya. (Betúél Milká fia, Milká pedig Náhórnak, Ábrahám testvérének felesége volt.) Nagyon szép volt a leány, fiatal és hajadon. Lement a kúthoz, megtöltötte a korsót, majd indult vissza. 17 Ekkor Ábrahám szolgája odafutott hozzá, és megszólította: „Kérlek, adj innom a korsódból!” 18 Rebeka azonnal levette a korsót a válláról, és inni adott neki: „Igyál, uram!” 19 Majd, miután a szolga ivott, még hozzátette: „Húzok vizet a tevéidnek is, uram, és adok nekik, amennyit kívánnak.” 20 Sietve hozzá is látott a tíz teve megitatásához: korsójából az állatok vályújába öntötte a vizet, majd ismét hozott a kútról, amíg csak a tevék eleget nem ittak. 21 Közben a szolga szótlanul állt, és figyelte, hogy az Örökkévaló hogyan ad választ kérésére, és hogy sikeressé teszi-e küldetését. 22 Amikor a tevék már teleitták magukat, a szolga Rebekának ajándékozott egy fél sékel súlyú arany gyűrűt, meg két arany karperecet, amelyek egyenként 5 sékelt nyomtak. 23 Majd megkérdezte: „Kérlek, mondd meg nekem, kinek a leánya vagy? Van-e számunkra szálláshely apád házánál?” 24 Rebeka válaszolt: „Apám Betúél, akit Milká Náhornak szült — 25 majd hozzátette —, van nálunk bőven hely a számotokra, meg az állataitoknak is takarmány, megszállhattok nálunk!” 26 Akkor a szolga földig hajtotta magát, és imádta az Örökkévalót: 27 „Áldott legyen az Örökkévaló, gazdámnak, Ábrahámnak Istene, aki hűséggel és szeretettel bánt gazdámmal, és megtartotta ígéretét! Bizony, ő az, aki engem gazdám testvérének családjához vezetett!” 28 Ezalatt Rebeka hazafutott, és mindent elmondott anyjának és a többieknek. 29-30 Ott volt a bátyja, Lábán is, aki mindent hallott, és látta az ékszereket, amelyeket Rebeka kapott.