1 Többet ér a jó hírnév a drága illatos olajnál, és jobb a halál napja a születés napjánál. 2 Jobb ahhoz a házhoz menni, ahol halottat siratnak, mint ahhoz, ahol ünnepet ülnek. Hiszen minden ember meghal előbb-utóbb, és jó, ha az élők erről nem feledkeznek meg. 3 Jobb a szomorúság, mint a nevetés, mert amíg az arcod szomorú, a szíved jobb belátásra tér. 4 A bölcsek gondolatai a gyászolók körül forognak, a bolondoknak pedig mindig a szórakozáson jár az eszük. 5 Jobb, ha a bölcs dorgálására hallgatsz, mint ha a bolondok énekére. 6 Mert a bolondok nevetése olyan, mint az égő tövis ropogása a fazék alatt — ez is hiábavalóság! 7 A zsarolás még a bölcseket is bolonddá teszi, és a megvesztegetés eltorzítja az ítéletet. 8 Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete. Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke. 9 Ne légy hirtelen haragú, mert a harag a bolondokra jellemző. 10 Ne mondd, hogy a „régi szép idők” jobbak voltak, mert ez nagy ostobaság! 11 Jó a bölcsesség meg a gazdag örökség együtt, mert maradandó hasznot hoznak minden élőnek. 12 Mert a bölcsesség védelmez, akár a nagy vagyon. De a bölcsesség maradandó haszna még nagyobb: valódi életet ad annak, aki megismeri. 13 Figyeld meg Isten alkotásait! Ki tudja egyenessé tenni, amit ő meghajlított? 14 Mikor jól megy a sorod, örülj neki! Mikor pedig rossz napok jönnek, gondold meg, hogy ezt is, azt is Isten adta. S hogy mi következik a jövőben, senki sem tudhatja. 15 Sok mindent láttam hiábavaló életem napjaiban. Van igazságos ember, aki fiatalon meghal, s vannak gonoszok, akik sokáig élnek. 16 Ne vidd túlzásba még az igazságosságot se, ne akarj túlságosan bölcs lenni, miért tennéd magad tönkre? 17 Ne légy szándékosan gonosz, se túlságosan ostoba, miért rövidítenéd meg az életed hosszát? 18 Jó, ha mindkét tanácsot megfogadod, mert aki istenfélő, mindkét csapdát gondosan elkerüli. 19 A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek, mint tíz tanácsos a városnak. 20 Bizony, nincs a földön olyan igaz ember, aki mindig csak jót tesz, és sohasem vétkezik. 21 Ne törődj mindenféle szóbeszéddel, nehogy megtudd, ha a szolgád rosszat mond rólad!

22 Hiszen te is sokszor mondtál rosszat másokról — tudod te azt jól! 23 Mindezeket gondosan megvizsgáltam a bölcsességem által, hogy helyes választ találjak kérdéseimre, de nem találtam. 24 Arra jutottam, hogy nem lehet megérteni, miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Ugyan kicsoda tudná felfogni és megmagyarázni? 25 Elhatároztam, hogy teljes szívvel keresem, kutatom és megismerem a bölcsességet és a dolgok végső értelmét. Meg akartam ismerni és érteni azt is, hogy milyen ostoba dolog a gonoszság, és hogy milyen őrült dolog a bolondság. 26 Azt találtam, hogy van olyan asszony, aki veszélyesebb, mint a csapda: szíve, mint a háló, karja, mint a bilincs. Akit Isten kedvel, az megmenekül az ilyen asszonytól, de a bűnös beleesik a csapdájába. Bizony, még a halálnál is keserűbb, ha valakit ilyen asszony ejt rabul! 27 Azt mondja a Prédikátor: Mindent gondosan mérlegre tettem, és próbáltam a dolgok végső lényegét megtalálni, 28 de nem sikerült, bár még mindig keresem. Igazságos férfit találtam — ezer közül egyet —, de asszonyt nem találtam. 29 Csupán ezt az egyet találtam: Isten az embert egyszerűnek és becsületesnek teremtette, de az emberek mindenfélét kitaláltak, amivel bonyolulttá teszik a dolgokat.