1. Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál. 2. Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi. 3. Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a szív. 4. A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában. 5. Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét; 6. mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! – 7. Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék. 8. Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél. 9. Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik. 10. Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak eme­zeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt! 11. Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak. 12. Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját. 13. Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített? 14. A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit. 15. Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában. 16. Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el? 17. Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt? 18. Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl. 19. A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak. 20. Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik. 21. Mind azon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet. 22. Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat. 23. Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!

24. Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg? 25. Fordúl­tam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálód­jam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség. 26. És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa. 27. Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást. 28. A mit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam. 29. Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.