1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál. 2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt. 3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke. 4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik. 5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni. 6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság! 7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet. 8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.« 9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. 10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés! 11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. 12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. 13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! 14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene. 15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. 16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! 17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt! 18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit. 19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. 20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. 21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, 22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.

23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, 24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. 26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. 27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, 28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam! 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.