1. Térj vissza, térj vissza Sulammit, térj vissza, térj vissza, hadd nézzünk téged. Mit akartok nézni Sulammiton? Olyat mint a máchanájimi tánczot! 2. Mily szépek a te lábaid a sarukban, nemesnek leánya te; csipőid fordulatai mint ékszerek, művész kezeinek a munkája. 3. Köldököd mint a kerek medencze – ne legyen híján a kész italnak; hasad búzahalmaz, bekerítve liliomokkal. 4. Két emlőd mint két gida, szarvasünőnek ikrei; 5. nyakad mint elefántcsont-torony, szemeid ama tavak Chesbónban, a népes város kapuja mellett; orrod mint a Libánon tornya, mely Damaszkus felé tekint. 6. Fejed te rajtad mint a Karmel, s fejed hajzata olyan, mint a bíbor: király, megkötve fürtökben. 7. Mily szép vagy és mily kedves vagy, szerelem, a gyönyörűségekben! 8. Ez a te termeted hasonlít a pálmához és emlőid szőlőfürtökhöz; 9. azt mondtam: hadd megyek föl a pálmára, megragadom galyait; s legyenek a te emlőid mint szőlőtőnek fürtjei és orrod illata, mint az almáké, 10. és ínyed mint a jó bor – mely simán folyik barátomnak, megszólaltatja az alvók ajkait. 11. Én barátomé vagyok s hozzám van vágyakozása. 12. Jer, barátom, menjünk ki a mezőre, háljunk meg a falvakon; 13. korán induljunk a szőlőkbe, lássuk, vajjon kivirult-e a szőlőtő, megnyílt-e a szőlővirág, kivirágoztak-e a gránátfák: ott adom neked szerelmemet. 14. A nadragulyák illatot adnak és ajtóink mellett mindenféle drága gyümölcsök, újak is, régiek is: számodra, barátom, tettem el.