1 Amikor aztán Jetró, Mádián papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten Mózessel és népével, Izraellel cselekedett, és azt, hogy az Úr kihozta Izraelt Egyiptomból, 2 fogta Cippórát, Mózes feleségét, akiket az visszaküldött, 3 valamint a két fiát. – Ezek közül az egyiket Gersámnak hívták, mivel apja azt mondta: »Jövevény voltam idegen földön«, 4 a másikat pedig Eliézernek, mivel azt mondta: »Atyám Istene segítőm volt, és megmentett engem a fáraó kardjától.« – 5 Aztán elment Jetró, Mózes apósa Mózes fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, oda, ahol ő Isten hegye mellett táborozott. 6 Azt üzente Mózesnek: »Én, Jetró, az apósod jövök hozzád, feleségeddel és két fiaddal.« 7 Erre ő kiment apósa elé, meghajtotta magát, megcsókolta, és békességes szavakkal köszöntötték egymást. Amikor aztán betértek a sátorba, 8 Mózes elbeszélte apósának mindazt, amit az Úr Izraelért a fáraóval és az egyiptomiakkal tett, s mindazt a bajt, amely őket az úton érte, és azt, hogy az Úr megszabadította őket. 9 Örült erre Jetró mindannak a jónak, amelyet Isten Izraellel cselekedett, hogy kiszabadította őket az egyiptomiak kezéből. 10 Így szólt: »Áldott legyen az Úr, aki megszabadított titeket az egyiptomiak kezéből és a fáraó kezéből, s aki megszabadította népét Egyiptom kezéből! 11 Most már tudom, hogy nagyobb az Úr minden istennél, hiszen ők olyan elbizakodottan bántak velük!« 12 Erre Jetró, Mózes apósa egészen elégő és vágóáldozatokat mutatott be Istennek. Áron és Izrael valamennyi véne is eljött, hogy kenyeret egyenek vele Isten előtt. 13 Másnap aztán Mózes leült, hogy igazságot szolgáltasson a népnek, míg a nép ott állt Mózes körül reggeltől estig. 14 Amikor ezt apósa látta, vagyis mindazt, amit ő a néppel cselekedett, azt mondta: »Mi az, amit a néppel teszel? Miért ülsz te itt egyedül, és miért várakozik az egész nép reggeltől estig?« 15 Mózes azt felelte: »Hozzám jön a nép, hogy megtudja Isten ítéletét.

16 Ha ugyanis valami vita támad közöttük, eljönnek hozzám, hogy szolgáltassak igazságot nekik, és közöljem Isten parancsait és törvényeit.« 17 Erre ő azt mondta: »Nem jól csinálod a dolgot! 18 Kimerít ez a hiábavaló munka téged is, a nálad levő népet is: az ügy meghaladja erőidet, egyedül nem végezheted. 19 Hallgass tehát szavamra és tanácsomra, és Isten veled lesz. Te azokban a dolgokban légy a nép szolgálatára, amelyek Istent illetik: terjeszd elé azt, amit hozzá intéznek, 20 közöld a néppel a szertartásokat és az istentisztelet módját, és az utat, amelyen járniuk kell, azokat a dolgokat, amelyeket tenniük kell! 21 Ugyanakkor szemelj ki az egész népből derék, istenfélő, megbízható férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést! Tedd meg őket ezrek, százak, ötvenek és tizek elöljáróivá! 22 Szolgáltassanak ők igazságot a népnek minden időben! Ha azonban valami fontosabb dolog akad, terjesszék azt teeléd, ők pedig csak a kisebb dolgokban ítélkezzenek! Így könnyebb lesz neked, mert megosztod másokkal a terhet. 23 Ha ezt megteszed, Isten parancsát teljesíted, eleget tudsz tenni az ő rendeleteinek, és ez az egész nép is békességgel tér vissza a helyére!« 24 Miután Mózes meghallgatta, meg is tette mindazt, amit apósa mondott. 25 Derék férfiakat választott egész Izraelből, és megtette őket a nép fejedelmeivé: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké. 26 Ezek szolgáltattak igazságot a népnek minden időben. Ha azonban valami fontosabb akadt, azt őelé terjesztették; ők csak a kisebb dolgokban ítélkeztek. – 27 Aztán elbocsátotta apósát. Az visszatért, és elment a földjére.