1 Meghallá Jetró, Midián papja, Mózes ipa mindazt, amit Isten Mózessel és Izraellel, az ő népével cselekedett, hogy kihozta az Úr Izraelt Egyiptomból. 2 És felvevé Jetró, a Mózes ipa Cipporát, a Mózes feleségét, miután haza bocsátotta őt, 3 És az ő két fiát is, akik közül az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta: Bujdosó valék az idegen földön; 4 A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségül volt nékem és megszabadított engem a fáraó fegyverétől. 5 Eljuta tehát Jetró, aMózes ipa, az ő fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, ahol ő táborozott az Isten hegye mellett. 6 És megüzené Mózesnek: Én, Jetró a te ipad megyek hozzád a te feleségeddel és az ő két fia is ővele. 7 Kiméne azért Mózes az ő ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá őt; és megkérdék egymást állapotuk felől és bemenének a sátorba. 8 És elbeszélé Mózes az ő ipának mindazt, amit az Úr a fáraóval és az egyiptombeliekkel cselekedett Izraelért; mindazt a sok bajt, amelyek útközben érték őket, és mimódon szabadította meg őket az Úr 9 És örvendeze Jetró mindazon a jón, amit az Úr az Izraellel cselekedett, hogy megszabadítá őt az egyiptombeliek kezéből. 10 És monda Jetró: Áldott legyen az Úr, aki megszabadított titeket az egyiptombeliek kezéből és a fáraó kezéből; aki megszabadította a népet az egyiptombeliek keze alól. 11 Most tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél; mert az lett vesztükre, ahogy Izraellel bántak. 12 És Jetró, a Mózes ipa égőáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Áron pedig és Izrael minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten előtt. 13 És lőn másodnapon, leüle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes előtt reggeltől estig. 14 S amikor látja vala Mózes ipa mindazt, amit ő a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, amit te a néppel cselekszel; miért ülsz te egymagad, mind az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig? 15 És monda Mózes az ő ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;

16 Ha ügyük-bajuk van, hozzám jönnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit. 17 Mózes ipa pedig monda néki: Nem jó az, amit te cselekszel. 18 Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, amely veled van; mert erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad. 19 Most azért hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe. 20 És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre és add tudtukra az utat, amelyen járniuk kell és a tenni valót, amelyet tenniük kell. 21 És szemelj ki magad az egész nép közül derék, istenfélő, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük elöljárókká, ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké. 22 Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgyhogy minden nagyobb ügyet teelődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák. 23 Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja néked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben. 24 És hallgata Mózes az ő ipa szavára és mindazt megtevé, amit mondott. 25 És választa Mózes az egész Izraelből derék férfiakat és a nép fejeivé tevé őket, ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké. 26 És ítélik vala a népet minden időben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ők ítélnek. 27 És elbocsátá Mózes az ő ipát, és ez elméne hazájába.