1 Aztán ismét felemeltem szememet és látomásom volt: Íme, négy kocsi jött elő két hegy közül; a hegyek érchegyek voltak. 2 Az első kocsiba vörös lovak, a második kocsiba fekete lovak, 3 a harmadik kocsiba fehér lovak, és a negyedik kocsiba tarka és erős lovak voltak fogva. 4 Ekkor megszólaltam, és ezt mondtam annak az angyalnak, aki bennem beszélt: `Mik ezek, uram?' 5 Felelte nekem az angyal: `Ez az ég négy szele; előjönnek, miután az egész föld Urának színe előtt álltak.' 6 Amelyikbe a fekete lovak voltak fogva, azok észak felé mentek; a fehérek utánuk mentek; a tarkák dél felé mentek, 7 az igen erősek pedig kimentek és be akarták járni-futni az egész földet. És mondta: `Menjetek, járjátok be a földet!' – És bejárták a földet. 8 Erre ő hívott engem és így szólt hozzám: `Íme, az Észak földjére tartók szállást készítettek lelkemnek Észak földjén.' 9 Aztán az Úr a következő szózatot intézte hozzám: 10 `Fogadd a számkivetésben élőktől: Holdájtól, Tóbiástól és Idájától, akik Babilonból jöttek, az ajándékot, és eredj és menj be azon a napon Jozijának, Szofoniás fiának házába. 11 Miután pedig átvetted az aranyat és ezüstöt, készíts koronát és tedd rá Józsuénak, Joszedek fiának, a főpapnak fejére, 12 és mondd neki: Így szól a Seregek Ura: Íme, egy férfi, Sarjadék a neve, és sarjadás lesz alatta; ő építi fel majd a templomot az Úrnak. 13 Ő építi fel a templomot az Úrnak, és dicsőségre tesz szert, és ül és uralkodik majd trónusán, pap áll majd a jobbján, és békés egyetértés lesz kettejük között. 14 A koronák pedig Helemnek, Tóbiásnak, Idájának és Hemnek, Szofoniás fiának emlékezetére lesznek az Úr templomában. 15 És akik a messze távolban vannak, majd eljönnek és építik az Úr templomát, és majd megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Így lesz, ha híven hallgattok az Úrnak, Isteneteknek szavára.'«