1 Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe. 2 Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, amelyet héberül Betesdának neveznek. Öt tornáca van. 3 Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, sorvadtak nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. 4 Mert időnként angyal szállt a tóra, és felzavarta a vizet: aki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, bármilyen betegségben volt. 5 Volt ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében. 6 Ezt amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? 7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én odaérek, más lép be előttem. 8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! 9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és járt. Aznap pedig szombat volt. 10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordoznod! 11 Felele nékik: Aki meggyógyított engem, Ő mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj. 12 Megkérdék azért őt: Ki az az ember, aki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj? 13 A meggyógyult pedig nem tudta, ki Ő; mert Jézus félrevonult, sokaság lévén azon a helyen. 14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé, meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod! 15 Elméne az az ember, és hírül adta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította. 16 És emiatt üldözőbe vették a zsidók Jézust, és meg akarták Őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton. 17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. 18 Emiatt aztán méginkább meg akarták Őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel. 19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert amiket Ő cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.

20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, amiket Ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csodálkozzatok. 21 Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is akiket akar, megelevenít. 22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta; 23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte Őt. 24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. 25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljön az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek. 26 Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: 27 És hatalmat adott néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia. 28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, 29 És kijönnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására. 30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét. 31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz. 32 Más az, aki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amellyel bizonyságot tesz rólam. 33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról. 34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti üdvözüljetek. 35 Ő az égő és fénylő szövétnek volt, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában. 36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.