1 Az ötödik angyal is trombitált, és látám, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adaték annak a mélység kútjának kulcsa. 2 Megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt. 3 A füstből pedig sáskák jöttek ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. 4 És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincs az Isten pecsétje. 5 És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket, hanem hogy kínoztassanak öt hónapig; és azoknak kínzása olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert. 6 Annakokáért azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt; és kívánnának meghalni, de a halál elmegy előlük. 7 A sáskáknak formája pedig hasonló volt a viadalhoz felkészített lovakhoz; és a fejükön mintegy aranyhoz hasonló koronák voltak, és az orcáik olyanok voltak, mint az emberek orcái. 8 És olyan hajuk volt, mint az asszonyok haja; és fogaik olyanok voltak, mint az oroszlánoknak. 9 És olyan mellvértjeik voltak, mint a vasmellvértek; és az ő szárnyaik zúgása olyan volt, mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása. 10 És skorpiókhoz hasonló farkuk volt és fullánkjuk; és a farkukban volt a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. 11 Királyukul pedig a mélység angyala volt felettük; annak a neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, azaz Vesztő a neve. 12 Az első jaj elmúlék; ímé ezután még két jaj következik. 13 A hatodik angyal is trombitált, és hallék egy szózatot az arany oltárnak négy szarvától, amely az Isten előtt van, 14 Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötve. 15 Eloldaték azért a négy angyal, aki el volt készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét. 16 És a lovas seregek száma két tízezerszer tízezer volt; hallottam a számukat.

17 És így látám a lovakat látásban és a rajtuk ülőket, akiknek tűzből és jácintból és kénkőből való mellvértjeik voltak; és a lovak feje olyan volt, mint az oroszlánok feje; és szájukból tűz és füst és kénkő jött ki. 18 E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tűztől és a füsttől és a kénkőtől, amely azoknak szájából jött ki. 19 Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban; mert az ő farkaik a kígyókhoz hasonlók, amelyeknek fejeik vannak; és azokkal ártanak. 20 A többi emberek pedig, akik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz szellemeket, és az arany és ezüst és érc és kő és fa bálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; 21 És nem tértek meg az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngösségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.