1 És bemenvén, Jerikón vonult keresztül. 2 És íme volt ott egy férfi, kit nevéről Zakkajnak hívtak; és az volt a fővámszedő, és az gazdag volt. 3 És igyekezett Jézust meglátni, melyik az; de a sokaságtól nem láthatta, mert kis termetű volt. 4 És előrefutva felmászott egy eperfügefára, hogy meglássa őt; mert arra kellett neki elmenni. 5 És amint arra a helyre ért, feltekintvén Jézus, azt mondta neki: Zakkaj, gyorsan szállj le, mert ma a te házadban kell nekem maradnom. 6 És gyorsan leszállt, és örömmel fogadta őt. 7 És akik látták, mindnyájan zúgolódtak, mondván, hogy bűnös emberhez ment szállásra. 8 Felállván pedig Zakkaj, azt mondta az Úrnak: Íme vagyonom felét a szegényeknek adom, Uram; és ha valakitől valamit kizsaroltam, négyannyit adok helyébe. 9 Azt mondta pedig neki Jézus: Ma üdvössége lett ennek a háznak, merthogy ő is Ábrahám fia. 10 Mert azért jött az Embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. 11 Miután pedig azok ezeket hallották, folytatólag mondott egy példázatot, azért mert, mivel ő közel volt Jeruzsálemhez, azok azt gondolták, hogy nyomban fel fog ragyogni az Isten országa. 12 Azt mondta tehát: Egy nemes ember elment messze földre, hogy királyságot vegyen magának, és visszatérjen. 13 Hívatta tehát tíz szolgáját, adott nekik tíz minát, és azt mondta nekik: Forgassátok, míg megjövök. 14 Polgártársai azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk. 15 És történt, mikor megjött a királyság vétele után, hogy megparancsolta, hívják hozzá azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mint forgatta. 16 Megjelent tehát az első, mondván: Uram, a te minád tíz minát nyert. 17 És azt mondta neki: Jól van, jó szolgám, mert kevésen hű voltál, legyen hatalmad tíz város felett. 18 És jött a második, mondván: Uram, a te minád öt minát nyert. 19 Azt mondta tehát annak is: Te is légy öt város felett. 20 És másik jött, mondván: Uram, ímhol a te minád, melyet keszkenőben eltéve tartottam. 21 Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy; elveszed, amit el nem tettél, és aratod, amit nem vetettél.

22 Annak pedig azt mondta: Szádból ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy én szigorú ember vagyok, ki elveszem, amit el nem tettem, és aratom, amit nem vetettem? 23 És miért nem adtad pénzemet a pénzváltó asztalra? Akkor én megjővén kamatostól hajtottam volna be azt. 24 És az ott állóknak mondta: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz van. 25 És mondták neki: Uram, tíz minája van. 26 Mert mondom nektek, hogy mindenkinek, akinek van, adatik; akinek pedig nincs, amije van, az is elvétetik tőle. 27 Azokat az én ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy én király legyek felettük, hozzátok ide és vágjátok le előttem. 28 És ezeket mondva megindult elöl, tovább menve Jeruzsálembe. 29 És történt, mikor közeledett Bethfagéhoz és Bethániához, az úgynevezett Olajfák hegyénél, elküldött kettőt tanítványai közül, 30 mondván: Menjetek el az előttetek levő faluba; melybe amint bementek, találtok egy csikót megkötve, melyen soha még ember nem ült; azt eloldozván, hozzátok el. 31 És ha valaki megkérdi tőletek, miért oldozzátok el, így feleljetek neki: Az Úrnak van rá szüksége. 32 Elmenvén pedig a küldöttek, úgy találták, amint mondta nekik. 33 És mikor a csikót eloldozták, azt mondták nekik annak gazdái: Miért oldozzátok el a csikót? 34 Ők pedig azt mondták: Az Úrnak van rá szüksége. 35 És elvitték azt Jézushoz; és felvetvén köpönyegeiket a csikóra, felültették Jézust. 36 Amint pedig ment, köpönyegeiket az útra terítették. 37 Mikor pedig ő már az Olajfák hegyének lejtőjéhez közeledett, elkezdte a tanítványok egész sokasága örvendezve dicsérni az Istent nagy hangon mindazokért a csodákért, melyeket láttak; 38 mondván: Áldott a király, aki jön az Úr nevében; békesség a mennyben, dicsőség a magasságban! 39 És némely farizeus a sokaságból azt mondta neki: Mester, dorgáld meg tanítványaidat. 40 És felelvén azt mondta nekik: Mondom nektek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani. 41 És amint közeledett, látván a várost, sírt felette, 42 mondván: Vajha megismerted volna te is, bárcsak e mostani napodon is, amik neked békességedre valók! De most el vannak rejtve szemeid elől.