1. S bement és átvonult Jerikón. 2. Bizonyos Zakeus nevü férfiú, aki a vámszedők feje s gazdag ember volt, szintén szerette volna látni, melyik a Jézus, 3. de a néptől nem láthatta, mert kis emberke volt. 4. Előre futott hát s felmászott egy szederfára, hogy meglássa, mivel arra kellett elmennie. 5. De Jézus, mikor odaért, feltekintett és megpillantván őt, azt mondotta néki: Zakeus! Jer le gyorsan! Ma nálad kell megszállanom. 6. S lejött gyorsan s örvendező szívvel fogadta Jézust házába. 7. Ezt látva, mindnyájan zúgtak s azt mondták: Bűnös embernél szállott meg. 8. Zakeus azonban előállt és így szólt az Úrhoz: Most már Uram, vagyonomnak felét odaadom a szegényeknek s ha valakit megzsaroltam, négyszeresen kárpótolom. 9. Jézus azt felelte néki: Ma lett üdvössége ennek a háznak! Ő is Ábrahámnak fia. 10. Mert az emberfia azért jött, hogy keresse s megmentse, ami elveszett. 11. Aztán, beszédét folytatva, a hallgatóknak még egy példázatot modott, mert már közel volt Jeruzsálemhez és azok azt hitték, hogy az Istennek országa azonnal megjelen. 12. Egy bizonyos előkelő ember - úgymond - elment messze földre, hogy királyságot szerezve térjen újra vissza. 13. Előhívatta hát tíz szolgáját és tíz mínát adott nékik, ezt mondván: Kereskedjetek vele, amíg megjövök! 14. Polgártársai azonban gyűlölték s követséget küldöttek utána ezzel az üzenettel: Nem akarjuk, hogy királyunk legyen! 15. Mikor aztán a királyságot megnyerve, újra visszatért, hivatta ama szolgáit, akiknek pénzt adott, hogy megtudja, ki mennyit nyert. 16. Jött az első s jelen tette: Uram! A te mínád tíz mínát nyert. 17. Azt mondta rá: Jól van én jó szolgám! Mert a kevésen hű voltál, légy tíz város ura. 18. Jött a második is s jelentette; Uram! A te mínád öt minát nyert. 19. Ennek is azt mondta: Légy te is öt város ura. 20. Végre jött a harmadik is s jelentette: Uram! Itt a mínád! Keszkenőbe kötve, megőrzöttem, 21. mert hát féltem tőled, mivel kegyetlen ember vagy. Elveszed, amit nem te szereztél, learatod, amit nem te vetettél.

22. Ennek meg azt mondta: Gonosz szolga! Saját szavadon foglak meg. Tudtad, hogy szívtelen vagyok. Elveszem, amit nem én szereztem, learatom, amit nem én vetettem. 23. Nos - hát miért nem adtad a bankba pénzemet s én megjövet kamatostúl kaptam volna vissza? 24. S odaszólt az ott állóknak: Vegyétek el tőle azt a mínát és adjátok annak, akinek már tíz minája van. 25. Azok azt felelték néki: De hisz, Uram, annak már tíz mínája van! 26. S ő válaszolt: Bizony mondom néktek: akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van. 27. Azokat az ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, vezessétek ide és öljetek rakásra a szemem láttára. 28. Ezt mondta s tovább ment Jeruzsálem felé. 29. Mikor aztán Betfágéhez és Betániához közeledett, az olajfák hegyéné! elküldte két tanítványát, 30. mondván: Menjetek el a veletek szemben fekvő faluba. Bemenetkor találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még soha ember nem ült. Oldjátok el s vezessétek ide; 31. Ha pedig valaki kérdőre vonna, hogy mért oldjátok el? - mondjátok meg néki, hogy az Úrnak van szüksége rá. 32. El is mentek a küldöttek s úgy találták, amint mondta nékik. 33. S tényleg mikor eloldották azt a szamárcsikót, kérdőre vonták őket annak a gazdái: Miért oldjátok el a szamárcsikót? 34. De ők azt felelték: Az Úrnak van szüksége rá! 35. És elvezették Jézushoz s felsőruháikat rávetvén a szamárcsikóra, Jézust ráültették. 36. S menetközben felsőruháikat leterítették az útra. 37. Mikor pedig már az Olajfák hegyének lejtőjéhez közeledett, a tanítványoknak egész serege örömében hangos szóval dicsérni kezdte az Istent a látott csodadolgokért, 38. ezt mondván: Áldott, aki az Úr nevében jön, a király, Békesség a mennyben, dicsőség a magasságban! 39. Erre néhány farizeus a sokaság közül azt mondotta néki: Mester! Némítsd el tanítványaidat! 40. De ő azt felelte nékik: Bizony mondom néktek: ha ezek elhallgatnak, a kövek szólalnak meg. 41. S amint közeledett s meglátta a várost, - megsiratta, 42. mondván: Vajha tudnád, legalább a mai napon, mi szolgál békességedre; de titok az most még te előtted.