1. Mit mondunk tehát Ábrahámról, a mi test szerinti atyánkról? 2. Ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekednie, de nem az Isten előtt. 3. Mert mit mond az írás? Hitt pedig Ábrahám az Istennek és ez számíttatott be neki igazságul. 4. Annak pedig, aki megszolgál érte, a jutalmat tartozásként számítják be, s nem kegyelemből. 5. Ellenben aki nem szolgál meg érte, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, annak hite számíttatik be igazságnak. 6. Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert akinek az Isten cselekedetek nélkül számít be igazságot: 7. Boldogok, akiknek gonoszságaik meg vannak bocsátva és bűneik el vannak fedezve, 8. boldog ember az, akinek az Úr nem számít be bűnt. 9. Vajon ez a boldognak mondás csak a körülmetéltnek szól-e, vagy a körülmetéletlennek is? Mert azt mondjuk: Ábrahámnak a hit számíttatott be igazságul. 10. Hogyan számíttatott be tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában. 11. Éppen azért nyerte a körülmetélkedés jegyét, mint a körülmetéletlenség állapotában tanúsított hite által való megigazulása pecsétjét, hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek és ez a hit nekik igazságul beszámíttatik, 12. hogy atyja legyen azoknak a zsidóknak is, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem hitük által követik is a mi atyánknak, Ábrahámnak az ő körülmetéletlenségében tanúsított hite nyomdokait. 13. Mert az az ígéret, hogy örökölni fogja a világot, nem a törvény által adatott Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hanem a hit igazsága által (a hitbeli megigazulás által). 14. Mert ha csak azok az örökösök, akik a törvényből valók, akkor semmivé lett a hit és hiábavalóvá az ígéret. 15. A törvény ott, ahol van, haragot szül, ahol pedig nincs törvény, ott törvényszegés sincs. 16. Azért hitből, hogy kegyelemből legyen; hogy szilárd legyen az ígéret minden magzatnak, nem csupán a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is. Ő mindnyájunknak atyja.

17. Amint meg van írva: sok nép atyjává tettelek téged, annak az Istennek színe előtt, akiben hitt, és aki a holtakat megeleveníti és a nem lévőket létrehívja. 18. Ábrahám pedig reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, aszerint, amint megmondatott: Ilyen sok lesz a te magod. 19. És hitében meg nem gyengült, mikor az ő már elhalt testére gondolt, hiszen már mintegy száz esztendős volt, vagy a Sára elhalt méhére; 20. nem kételkedett az Isten ígéretében hitetlenül, hanem még erősödött a hitben, dicsőséget adott az Istennek és 21. lelke mélyéig meg volt győződve arról, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti. 22. Ezért számíttatott be neki igazságul. 23. De nemcsak ó érette íratott meg, hogy igazságul számíttatott be neki, 24. hanem érettünk is. akiknek majd beszámíttatik, hogy hiszünk abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat, a Jézust a halottak közül. 25. Őt az Isten halálra adta a bűneinkért és feltámasztotta megigazulásunkért.