1. Mi, akik erősebbek vagyunk, tartozunk a gyengék gyarlóságait elviselni, és nem önmagunkban tetszelegni. 2. Mindegyiktek keresse felebarátja kedvét annak javára és épülésére. 3. Mert Krisztus nem a maga kedvét kereste, hanem amint irva van: A téged szidalmazóknak szidalmai hullottak rám. 4. Mert minden, ami irva van, a mi tanulságunkra van megírva, hogy béketürés és az írások vigasztálasa által reményre tegyünk szert. 5. A béketürés és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egymással egyetértsetek a mi Urunk Jézus Krisztus (példája) szerint, 6. hogy egyetértve, egy szájjal tiszteljétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyját. 7. Ennekokáért fogjátok egymásnak pártját, valamint Krisztus is pártotokat fogta, Isten dicsőségére! 8. Mert azt mondom, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek Isten igazmondása miatt, az atyáknak tett ígéretek megerősítésére; 9. a pogányok pedig az ő irgalmasságáért magasztalják Istent, amint irva van: Azért magasztallak téged, Uram, a pogányok között, és énekelek nevednek. 10. És ismét mondja: Örvendjetek pogányok az ő népével. 11. És ismét: Dicsérjétek az Urat minden nemzetek, és magasztaljátok őt minden népek! 12. És ismét azt mondja Izaiás: Jesszének gyökere lesz, és aki abból támad a nemzetek kormányzására, abban biznak a nemzetek. 13. A reménység Istene pedig töltsön el titeket minden örömmel és békeséggel a hitben, hogy bővelkedjetek a reményben és a Szentlélek erejében! 14. Én pedig magam is megvagyok győződve, testvéreim, arról, hogy ti is telve vagytok szeretettel, telve minden tudománnyal, úgy hogy képesek vagytok egymást meginteni. 15. Mindazáltal kissé szabadabban irtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket, ama kegyelemnél fogva, mely nekem Istentől adatott, 16. miszerint Krisztus Jézusnak szolgája vagyok a pogányok között, hirdetve az Isten evangéliumát, hogy a pogányok áldozata kedves legyen, és megszenteltessék a Szentlélek által. 17. Az én dicsőségem tehát Jézus Krisztusban van Isten előtt.

18. Mert semmit sem merek mondani, amit Krisztus én általam nem cselekedett a pogányok meghódítására, szóval és tettel, 19. jelek és csodák erejével, a Szentlélek erejével; úgy hogy Jeruzsálemtől kezdve köröskörül egész Illiriáig hirdettem Krisztus evangéliumát. 20. És így hirdettem az evangéliumot, nem ott, ahol Krisztus neve már ismeretes volt, nehogy más által lerakott alapra építsek, hanem amint irva van: 21. Akiknek nem hirdették őt, meglátják, és akik nem hallották, megértik. 22. Ezért is voltam leginkább akadályozva hozzátok menni, és gátolva vagyok mindeddig. 23. Most azonban, midőn eme tartományokban nincs többé tennivalóm, tihozzátok menni pedig sok esztendő óta kívánkozom; 24. midőn Hispániába indulok, reménylem, hogy átmenőben meglátlak titeket, és ti elkísértek engem oda, miután előbb nálatok egy kissé kipihentem magamat. 25. Most tehát elutazom Jeruzsálembe a szenteknek szolgálni. 26. Mert Macedónia és Akája jónak látták a Jeruzsálemben levő szentek szegényeinek némi gyűjtést rendezni. 27. Jónak látták, de ezzel tartoznak is nekik. Mert ha a pogányok az ő lelki javaikban részesültek, tartoznak nekik az anyagiakban segitségökre lenni. 28. Amikor majd ezt teljesítettem, és nekik ez összeget kézbesítettem, ti felétek megyek Hispániába. 29. Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangéliumának bőséges áldásával érkezem. 30. Kérlek azért titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra, és a Szentlélek szeretetére, segítsetek engem Istenhez küldött imádságaitokkal, 31. hogy megszabaduljak a hitetlenektől, kik Judeában vannak, és az én szolgálatomnak áldozata kedves legyen a szenteknek Jeruzsálemben, 32. hogy Isten akarata szerint örömmel mehessek hozzátok és kipihenhessem magamat nálatok. 33. A békeség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen.