1. Ezt mondta az Úr Mózesnek: 2. "Küldj előre embereket, hogy szerezzenek híreket Kánaán földje felől, amelyet Izrael fiainak szándékozom adni. Atyáik minden törzséből küldjetek egyet, olyat, aki a vezetők közé tartozik." 3. Mózes tehát előreküldte az Úr parancsára ezeket a megbízható embereket Paran pusztájáról, akik Izrael fiainak fejei közül valók voltak. 4. Így hívják őket: Ruben törzséből Sammua, Zakkur fia; 5. Simeon törzséből Hori fia, Safat; 6. Júda törzséből Jefunne fia, Kaleb; 7. Isszachár törzséből Jigal, József fia; 8. Efraim törzséből Hosea, Nun fia; 9. Benjamin törzséből Rafusz fia, Palti; 10. Zebulun törzséből Szodi fia, Gaddiel; 11. József törzséből, Manassze nemzetségéből Szuszi fia, Gaddi; 12. Dán törzséből Gemalli fia, Ammiel; 13. Áser törzséből Michael fia, Szetur; 14. Naftali törzséből Vofszi fia, Nachbi; 15. Gád törzséből Machi fia, Geuel. 16. Ez volt a nevük azoknak a férfiaknak, akiket Mózes előreküldött, hogy Kánaán földjéről híreket szerezzenek. Hoseát azonban, Nun fiát Józsuénak nevezte el. 17. Amikor Mózes útra bocsátotta őket Kánaán földjének kikémlelésére, így szólt hozzájuk: "Menjetek végig az ország déli részén, aztán kapaszkodjatok fel a hegyre 18. és nézzétek meg, milyen az ország és a nép, amely lakja, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok, 19. milyen az ország, ahol él, jó-e vagy rossz, s milyenek a városok, amelyeket benépesít, nyitott tábor vagy erődítmény módjára épültek-e, 20. végül hogy áll a dolog a földjével, kövér-e vagy sovány, nőnek-e rajta fák vagy sem. Szedjétek össze minden erőtöket, s hozzatok a föld gyümölcséből is néhányat magatokkal." Épp a szüret kezdetének volt az ideje. 21. Elmentek hát, és kikémlelték az országot Cin pusztájától a Hamatba vivő út elején fekvő Rechobig. 22. Áthaladtak a déli országrészen és elértek Hebronba, ahol Enak leszármazottai, Achiman, Sesai és Talmai éltek. [Hebron ugyanis hét évvel előbb épült, mint az egyiptomi Tanisz. 23. Amikor Eskol völgyébe értek, levágtak egy szőlőfürtöt a szőlővesszővel együtt, ezt kettesével egy boton vitték, aztán néhány gránátalmát és fügét is (szedtek).

24. Azt a helyet Eskolnak nevezték arról a szőlőről, amelyet Izrael fiai leszedtek. 25. Negyven nap múlva, miután az országot kikémlelték, megfordultak, 26. és visszatértek Mózeshez, Áronhoz és Izrael egész közösségéhez. Paran pusztájába, Kádes irányába, és számot adtak híreikről az egész közösségnek, s közben megmutatták az ország gyümölcseit. 27. Beszámoltak nekik e szavakkal: "Elmentünk abba az országba, ahová küldtél bennünket. Csakugyan tejjel-mézzel folyó (ország), lám, itt a kóstoló gyümölcseiből. 28. Hanem a nép, amely az országot lakja, erős, s a városok meg vannak erősítve, ráadásul nagyon nagyok. Enak utódait is láttuk ott. 29. A déli országrészt amalekiták lakják, a hetiták, a jebuziták és az amoriták inkább a hegyre húzódnak, a kánaániak pedig a tenger partját és a Jordán völgyét népesítik be." 30. Kaleb buzdító beszédet intézett a Mózes köré gyűlt néphez: "Késedelem nélkül vonuljunk oda és szerezzük meg magunknak; egész jól úrrá lehetünk rajta!" 31. Hanem azok az emberek, akik vele együtt ott jártak, ellene vetették: "Nem vagyunk képesek azzal a néppel szembeszállni; erősebbek, mint mi vagyunk." 32. Ezután mindenféle rosszat mondtak Izrael fiainak arról az országról, amelyet kikémleltek: "Az az ország, amelyet bejártunk, hogy kifürkésszük, olyan ország, amely elemészti lakóit, s az emberek, akiket láttunk, mind hatalmasak. 33. Óriásokat is láttunk ott. Enak fiait, az óriások nemzetségéből, úgyhogy olyannak éreztük magunkat mellettük, mint valami szöcskék, és az ő szemükben is épp olyannak látszhattunk."