1. Ezeket szóltam nektek, hogy meg ne botránkozzatok (kelepcébe ne essetek), 2. a zsinagógából kizárnak titeket, de eljön az óra, amikor mindenki, aki megöl titeket, azt gondolja, hogy Istennek tesz szolgálatot vele 3. és mindezt azért teszik, mivelhogy nem ismerik sem az Atyát, sem engem, 4. de ezeket (azért) szóltam nektek, hogy amikor eljön az óra, emlékezzetek, hogy én megmondtam nektek. Ezeket pedig kezdettől fogva nem mondtam, mivelhogy veletek voltam, 5. most pedig elmegyek ahhoz, aki küldött engem és senki közületek nem kérdez engem: hová mégy? 6. hanem mivelhogy ezeket szóltam nektek, a szomorúság tölti be a szíveteket, 7. de én a való(igaz)ságot mondom nektek, hasznosabb nektek, hogy én elmegyek, mert ha nem mennék el, a Segítő (Védő) egyáltalán nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok, 8. és amikor Ő eljön, meggyőzi majd a világot a bűnről, az igazságosságról és az ítéletről. 9. A bűnről: hogy nem hisznek bennem, 10. az igazságosságról pedig, hogy az Atyához megyek és többé nem láttok engem, 11. az ítéletről pedig, hogy e világ fejedelme el van ítélve. 12. Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most nem vagytok képesek elhordozni, 13. amikor azonban eljön a való(igaz)ság Szelleme, elvezet titeket a teljes való(igaz)ságra, mert nem fog szólni magától, hanem amit hall, azt szólja és az eljövendőket hírül adja nektek. 14. Ő engem dicsőít majd, mivelhogy az enyémből veszi és hírül adja nektek. 15. Minden, ami az Atyáé (az) enyém, ezért mondtam, hogy az enyémből veszi és hírül adja nektek. 16. Egy kis idő és többé nem láttok engem, és ismét egy kis idő és megláttok engem. 17. A tanítványai közül néhányan így szóltak egymáshoz: mi ez, amit mond nékünk: egy kis idő és nem láttok engem, és ismét egy kis idő és megláttok engem és hogy elmegyek én az Atyához? 18. Ezt mondták tehát: mi ez amit mond: egy kis idő? Nem tudjuk, mit beszél. 19. Jézus tudta, hogy meg akarják Őt kérdezni és ezt mondta nekik: arról tanakodtok egymással, hogy ezt mondtam, egy kis idő és nem láttok engem és ismét egy kis idő és megláttok engem?

20. Ámen, Ámen mondom nektek, hogy sírtok és jajgattok majd, a világ pedig örülni fog, ti szomorkodni fogtok, de a szomorúságtok örömre vál(toz)ik. 21. Az asszony, amikor szül, szomorúsága van, mivelhogy eljött az órája, amikor pedig meglett a kisgyermek, többé nem emlékezik a szorongásra az öröm miatt, hogy (egy) ember (szü)le(te)tt a világra. 22. Nektek is tehát most ugyan szomorúságtok van, de ismét meglátlak titeket majd, és örül majd a szívetek és az örömötöket senki sem veszi el tőletek 23. és azon a napon engem nem kérdeztek meg semmiről. Ámen, Ámen mondom nektek (hogy) bármit kértek az Atyától, megadja nektek az én nevemben. 24. Mostanáig nem kértetek semmit a nevemben, kérjetek és megkapjátok, hogy az örömötök teljes legyen. 25. Ezeket példabeszédekben szóltam nektek, de eljön az óra, amikor többé nem példabeszédekben szólok nektek, hanem nyíltan az Atyáról adok hírt nektek. 26. Azokban a napokban az én nevemben kértek majd, és nem mondom nektek, hogy én kérem majd az Atyát értetek, 27. mert maga az Atya kedvel titeket, mivelhogy ti engem megkedveltetek és elhittétek, hogy én Isten mellől jöttem ki. 28. Kijöttem az Atyától és bejöttem a világba, újra elhagyom a világot és elmegyek az Atyához. 29. A tanítványai ezt mondták neki: lám! most nyíltan szólsz és semmi példabeszédet nem mondasz. 30. Most tudjuk, hogy tudsz mindent és nincs szükséged, hogy valaki téged kérdezzen. Emiatt hisszük, hogy Istentől jöttél ki. 31. Jézus (így) válaszolt nekik: mostan hisztek? 32. lám! eljön egy óra, már el is jött, hogy szétszóródtok ki-ki a sajátjába és engem egyedül hagytok, de nem vagyok egyedül, mivelhogy az Atya velem van. 33. Ezeket azért szóltam nektek, hogy bennem békétek legyen. E világban szorongatástok lesz, de bátorodjatok, én legyőztem a világot.