41 Mi igazságosan szenvedünk, mert annak méltó büntetését kapjuk, amit tettünk, ő azonban semmi helytelent nem tett." 42 Majd így szólt: "Jézus, emlékezzél meg rólam, ha eljössz majd királyságodban." 43 Jézus ezt felelte rá: "Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban." 44 Már mintegy hat óra volt, amikor az egész földet a kilencedik óráig tartó sötétség borította el, mert a nap világossága kihagyott. 45 Majd középen kettéhasadt a templom függönye. 46 Ekkor Jézus nagy hangon kiáltott: "Atyám a te kezedbe teszem le szellememet." S amikor ezt mondta kilehelte szellemét. 47 Mikor a százados látta mi történt, dicsőítette az Istent, s azt mondta: "Ez az ember valóban igazságos volt." 48 A jelenlevő tömeg, melyet a látványosság gyűjtött egybe, amikor látta, ami történt, mind a mellét verve tért meg. 49 Ott álltak messziről Jézus ismerősei valamennyien, az asszonyok is, akik őt követve Galileából vele jöttek, s látták ezeket. 50 Egyszer csak egy József nevű ember, ki tanácsos volt, jó és igazságos férfiú, 51 ki nem értett egyet amazok szándékával és cselekvésével, Arimátiából, a zsidók egyik városából való, aki várta az Isten királyságát, 52 elment Pilátushoz és elkérte Jézus holttestét. 53 Azután levette őt a keresztről, gyolcsba burkolta, és egy sziklába vágott sírba helyezte el, ahol még soha senki sem feküdt. 54 Az előkészület napja volt: kigyulladtak a szombati csillagok. 55 Józsefet nyomon követték azok az asszonyok, akik Galileából együtt jöttek fel Jézussal. Ezek megnézték a sírt, azt is, hogy hogyan helyezték el a testét, 56 majd visszatértek és illatszereket, keneteket készítettek elő.