44. Ekkor körülbelül déli tizenkét óra volt s sötétség lett az egész országban délután három óráig. 45. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja középen kettéhasadott. 46. Jézus pedig fennhangon kiállva, azt mondta: Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet! S ezt mondva, kiszenvedt. 47. A százados pedig a történtek láttára, Istent dicsőítve, így szólt: Bizony, ez az ember igaz ember volt. 48. Viszont a látványosságra egybegyűlt nézők serege, a történtek láttára, mellét verte s megtért. 49. Ott álltak távolabb, mint nézőközönség, összes ismerősei s a Galileából vele jött asszonyok. 50. Egy a zsidók városából, Arimatiából való, József nevű, jóravaló, derék, tanácsbeli ember azonban, 51. aki nem helyeselte azoknak sem határozatukat, sem eljárásukat s aki maga is várta az Isten országát, 52. elment Pilátushoz s elkérte tőle Jézus holttestét. 53. S levévén azt, finom gyolcsba takarta s egy sziklába vájt sírboltba helyezte, ahol még senki sem feküdt. 54. Épp péntek volt és a szombat virradóban. 55. Az őt kikísérő, Galileából vele jött asszonyok pedig megnézték a sírt és az ő holtteste elhelyezésének módját. 56. Aztán hazatérve, illatszerekről és kenetről gondoskodtak. De a szombat napján, törvény szerint, pihenőt tartottak.