1 Akkor a mennyek királysága tíz olyan szűzhöz lesz hasonló, kik fogták fáklyáikat és kimentek a vőlegény elé. 2 Közülük öt ostoba volt, öt pedig eszes. 3 Ostobák voltak ugyanis azok, akik fáklyát fogtak ugyan, de nem vittek magukkal olajat. 4 Az eszesek ellenben a fáklyákkal együtt olajat is vittek edényeikben. 5 Miután a vőlegény késett, mindannyian elszunnyadtak és aludtak. 6 Éjfélkor kiáltás hangzott: Ni, a vőlegény! Jertek ki elébe! 7 Akkor a szüzek mind felkeltek és felszerelték fáklyáikat. 8 De az ostobák így szóltak az eszesekhez: Adjatok nekünk olajotokból, mert fáklyáink kialusznak. 9 Csakhogy az eszesek így feleltek: Soha! Nekünk is, nektek is, nem lesz elég! Menjetek inkább az árusokhoz és vásároljatok magatoknak! 10 De míg azok vásárolni jártak, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a lakodalomba. Aztán bezárták az ajtót. 11 Utólag megjött a többi szűz is és így szólt: Uram, uram, nyisd meg nékünk! 12 De az így felelt nékik: Bizony azt mondom nektek, nem ismerlek titeket. 13 Ébren legyetek hát, mert sem a napot, sem az órát nem ismeritek! 14 Ugyanígy hívja magához egy külföldre induló ember a rabszolgáit, rájuk bízva a vagyonát. 15 Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet, mindenkinek képességéhez mérten. Azután elutazott. 16 Elutazása után az, aki öt talentumot kapott, tüstént elővette, dolgozni kezdett a talentumokkal és szerzett hozzájuk még ötöt. 17 Ugyanúgy a két talentumos szerzett még kettőt. 18 De az, aki egyet kapott, elment, gödröt ásott a földbe és belerejtette urának ezüstjét. 19 Sok idő múltán megjött azoknak a rabszolgáknak az uruk s leszámoltatta őket. 20 Eléje járult az, aki öt talentumot kapott és vitt neki még öt talentumot. Uram - mondta -, öt talentumot adtál ide nekem, lásd, szereztem még öt talentumot. 21 Ura ezt mondta neki: Jól van derék, hűséges rabszolgám, kevesen hű voltál, sokak fölé foglak állítani! Eredj be uradnak örömébe! 22 A két talentumos is hozzáment és így szólt: Uram, két talentumot adtál ide nékem, nézd, még két talentumot szereztem.

23 Ura ezt mondta neki: Jól van derék, hűséges rabszolgám! Kevesen hű voltál, sokak fölé foglak állítani! Menj be urad örömébe! 24 Odajött az is, aki egy talentumot kapott és így szólt: Uram, úgy ismertelek meg téged, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahol nem vetettél, onnan is gyűjtesz, ahová magot nem szórtál! 25 Féltemben elmentem és földben elrejtettem a talentumodat. Lásd, megvan neked, ami a tiéd! 26 Ura ezt felelte neki: Lomha, rossz rabszolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, onnan is gyűjtök, hová magot nem szórtam! 27 A pénzváltók asztalára kellett volna hát pénzemet adnod, hogy mikor megjövök, nyereséggel kaptam volna meg azt, ami az enyém. 28 Vegyétek el azért tőle a talentumot s adjátok oda annak, akinek tíz van. 29 Mert mindenkinek, akinek van, adni fognak, úgyhogy feleslege lesz, de akinek nincs, attól azt is elveszik majd, amije van. 30 Ezt a hasznavehetetlen rabszolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott lesz csak sírás és fogcsikorgatás. 31 Mikor pedig az embernek Fia eljön majd dicsőségével, és vele jön valamennyi angyal, akkor ott fog ülni dicsőséges trónusán, 32 és eléje gyűjtik a nemzeteket mind. Akkor ő különválasztja majd őket egymástól, mint a pásztor különválasztja a juhokat a bakoktól. 33 A juhokat jobbfelől fogja állítani, a gödölyéket pedig balfelől. 34 Azután ezt fogja mondani a király a jobbfelől állóknak: Jertek Atyámnak áldottai, vegyétek örök birtokul azt a királyságot, mely a világ megalapítása óta nektek készült. 35 Mert megéheztem s ti ennem adtatok, megszomjaztam s innom adtatok, jövevény voltam s körötökbe fogadtatok, 36 meztelen voltam és felruháztatok, elerőtlenedtem és meglátogattatok, tömlöcben voltam és hozzám jöttetek. 37 Erre az igazságosak ezt fogják neki felelni: Uram, mikor láttunk éhezni téged, hogy tápláltunk volna, vagy szomjazni, hogy megitattunk volna? 38 Mikor láttunk téged jövevényként, hogy körünkbe fogadtunk volna, vagy meztelennek, hogy felruháztunk volna? 39 Mikor láttunk téged elerőtlenedve, vagy tömlöcben, hogy hozzád mentünk volna?