1. Akkor hasonló lesz mennyek országa tíz szűzhöz, kik fogták lámpáikat és eléje mentek a vőlegénynek és menyasszonynak; 2. Öt pedig közőlük balga volt, és öt okos. 3. Ám az öt balga fogta lámpáját és nem vitt magával olajat. 4. Az okosak pedig vittek olajt edényeikben a lámpákkal együtt. 5. Mivel pedig a vőlegény késett, szunnyadoztak mindannyian és elaludtak. 6. Éjfélkor azonban lárma támadt: íme jön a vőlegény, menjetek ki elébe! 7. Akkor fölkeltek mind ama szüzek és rendbe hozták lámpáikat. 8. A balgák pedig mondották az okosaknak: Adjatok nekünk olajotokból, mert a mi lámpáink elalszanak. 9. Felelének az okosak mondván: Hogy esetleg se nekünk, se nektek ne legyen elég, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. 10. És míg azok elmentek venni, jött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre és bezárult az ajtó. 11. Végre aztán jöttek a többi szüzek is, mondván: Uram, Uram, nyisd ki nekünk az ajtót! 12. De ő felelé és monda: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. 13. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát! 14. Mert valamint egy messzire elutazó ember, előhívta szolgáit és átadta nekik minden vagyonát, 15. és az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a saját tehetsége szerint és azonnal elindult. 16. Elment tehát aki öt talentumot kapott, üzérkedett vele és más ötöt nyert. 17. Hasonlókép aki kettőt kapott, más kettőt nyert. 18. Aki pedig egyet kapott, elment, elásta a földbe, és elrejtette urának pénzét. 19. Sok idő múlva azonban megjött ama szolgáknak ura és leszámolt velők. 20. És előlépett aki öt talentumot kapott, s más öt talentumot mutatott föl, mondván: Uram, öt talentumot adtál át nekem, íme más ötöt nyertem rajta. 21. Monda nekik ura: Jól van, derék és hű szolga! mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád, menj be a te urad örömébe. 22. Előlépett pedig az is, ki két talentumot kapott, és monda: Uram, két talentumot adtál át nekem, íme más kettőt nyertem.

23. Monda neki ura: Jól van, derék és hű szolga! mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád, menj be a te urad örömébe. 24. Előlépett pedig az is, ki egy talentumot kapott, és monda: Uram, tudom, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahol nem vetettél és gyűjtesz, ahol nem hintettél, 25. féltemben tehát, elmentem és elástam talentumodat a földbe, íme itt van, ami a tied! 26. Felelé pedig ura és monda neki: Gonosz és rest szolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és gyűjtök, ahol nem hintettem, 27. tehát oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy mikor megjövök, kamatostul kaptam volna vissza, ami az enyém. 28. Vegyétek el tehát tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29. Mert mindannak, akinek van, adnak és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincsen, amije van is, elveszik tőle. 30. És a haszontalan szolgát vessétek ki a külső sötétségre; ott majd sírás és fogak csikorgatása lesz! 31. Mikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és az összes angyalok vele, akkor leül az ő dicsőségének trónjára. 32. És összegyűlnek eléje az összes nemzetek és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor szétválasztja a juhokat a bakoktól. 33. És a juhokat jobbjára állítja, a bakokat pedig baljára. 34. Akkor mondja a király azoknak, kik jobbja felől lesznek: Jöjjetek Atyám áldottai, bírjátok a világ kezdetétől fogva nektek készített országot! 35. Mert éheztem és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok; idegen voltam, és befogadtatok engem; 36. mezítelen és betakartatok engem; beteg voltam és meglátogattatok engem; börtönben voltam és eljöttetek hozzám. 37. Akkor felelik majd neki az igazak, mondván: Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged? szomjúhozni és italt adtunk neked? 38. Mikor láttunk téged mint idegent és befogadtunk téged? vagy mezítelenül és betakartunk téged? 39. Vagy mikor láttunk betegen, vagy a tömlöcben, és mentünk el hozzád? 40. És felelvén a király, azt fogja nekik mondani: Bizony mondom nektek, amennyiben ezt egynek ezen legkisebb testvéreim közül cselekedtetek, nekem cselekedtetek.