37. Azután visszatért és alva találta őket, és így szólt Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig sem ébren maradni? 38. Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen. 39. És ismét elment, imádkozott, miközben ugyanazokat a szavakat mondta. 40. Mikor pedig visszatért, ismét alva találta őket, mert a szemük elnehezedett, úgyhogy nem tudták, mit feleljenek neki. 41. Harmadszor is eljött és azt mondta nekik: Aludjatok már és nyugodjatok. Elég! Eljött az óra; íme az Ember Fia a bűnösök kezébe adatik. 42. Keljetek fel, menjünk: íme elközelgett, aki engem elárul. 43. És amikor még szólott, hirtelen megérkezett Júdás, egy a tizenkettő közül és vele együtt nagy sokaság fegyverekkel és botokkal a papi fejedelmektől, írástudóktól és vénektől. 44. Az áruló pedig megadta nekik a megbeszélt jelt: Akit majd megcsókolok: ő az; azt fogjátok el és vigyétek el biztos őrizettel. 45. És mikor odaért, azonnal odament hozzá és így szólt: Mester! és megcsókolta. 46. Azok pedig rávetették a kezüket és elfogták őt. 47. Egy valaki pedig az ott állók közül kirántotta a kardját, odasújtott a főpap szolgájához és levágta a fülét. 48. És Jézus megszólalt és azt mondta nekik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek rám, fegyverekkel és botokkal, hogy elfogjatok engem. 49. Naponta nálatok voltam a templomban tanítva és nem fogtatok meg engem. De az Írásoknak teljesedniük kell. 50. Akkor elhagyva őt, mindnyájan elfutottak. 51. Egy ifjú pedig követte őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta; és elfogták őt; 52. de ő otthagyva az, ingét, mezítelenül elmenekült. 53. És elvitték Jézust a főpaphoz. És odagyűltek mindnyájan a papi fejedelmek, a vének és az írástudók. 54. Péter pedig távolról követte őt, be egészen a főpap udvarába; és ott leült a szolgákkal és melegedett a tűznél. 55. A papi fejedelmek pedig és az egész tanács bizonyságot kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék, de nem találtak. 56. Mert sokan tettek ugyan ellene hamis vallomást, de vallomásaik nem egyeztek. 57. Ekkor némelyek előállottak és ezt a hamis vallomást tették ellene:

58. Mi hallottuk, mikor ezt mondta: Lerontom ezt a kézzel csinált templomot és három nap alatt másikat építek, nem kézzel készítettet. 59. De még így sem egyezett a vallomásuk. 60. Akkor a főpap odaállva a középre, megkérdezte Jézust: Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak? 61. Ő pedig hallgatott és semmit sem felelt. Ismét megkérdezte őt a főpap és azt mondta neki: Te vagy a Krisztus, az áldott Isten Fia? 62. Jézus pedig szólt: Én vagyok. És meglátjátok majd, hogy az Ember Fia a Hatalom jobbján ül és eljön az ég felhőivel. 63. Ekkor a főpap megszaggatta ruháját és szólt: Mi szükségünk van még tanúkra? 64. Hallottátok a káromlást. Mi a véleményetek? Azok pedig mindnyájan úgy ítéltek, hogy méltó a halálra. 65. És elkezdték őt némelyek köpdösni, arcát betakarni és verni és mondani neki: Prófétálj! A szolgák pedig arcul verték őt. 66. És míg Péter lent volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya; 67. és meglátta Pétert, amint melegedett, rátekintett és ezt mondta: Te is azzal a názáretivel voltál, a Jézussal. 68. Ő pedig tagadta: Nem ismerem, nem is értem, mit mondasz. És kiment az előcsarnokba. És a kakas megszólalt. 69. A szolgálóleány pedig meglátva őt, kezdte ismét mondani az ott állóknak: Ez közülük való. 70. Ő pedig ismét tagadta. De egy kis idő múlva az ott állók azt mondták Péternek: Bizony közülük való vagy, hiszen galileai vagy. (A 70. vers végén egyes kéziratokban még ez is olvasható: A beszéded is hasonló.) 71. Ő pedig elkezdett átkozódni és esküdözni: Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek. 72. És másodszor megszólalt a kakas. Ekkor Péternek eszébe jutott Jézusnak az a szava, amelyet neki mondott: Mielőtt a kakas kétszer szól, háromszor tagadsz meg engem. És sírva fakadt.