1 Az ítélethirdetés, melyet Habakuk próféta látott. 2 Meddig kiáltok, Uram, és nem hallod; kiáltok hozzád: „Erőszak", és nem segítesz? 3 Miért engeded, hogy bűnt lássak, és nézed el a nyomorúságot? És pusztítás és erőszak van előttem; és per lett, és civakodás támad? 4 Ezért tehetetlen a Tanítás, az ítélet soha nem jön ki; mert hitetlen veszi körül az igazat, ezért az ítélet elcsavarva jön ki. 5 Nézzetek szét a nemzetek között, és lássátok, és csodálkozván csodálkozzatok; mert oly dolgot művelek napjaitokban, melyet nem hinnétek, ha mondanák. 6 Mert íme én felkeltem a káldokat, ezt a keserű és hirtelen nemzetet; amely elmegy széles e földre, amit a hogy hajlékokat foglaljon, melyek nem övéi. 7 Rettenetes és félelmetes az; önmagától ered joga és felsége. 8 És gyorsabbak a párducoknál lovai, és sebesebbek az esti farkasoknál, lovai pedig ugrálnak; és lovasai messziről jönnek és repülnek, mint a prédára siető sas. 9 Valamennyi erőszakra jön, arcuk keletre sóvárog; és gyűjti a foglyot, mint a homokot, 10 és a királyokkal gúnyolódik, és a fejedelmek kacagás neki. Ő minden erődítménynek kacag, és port halmoz fel, és beveszi azt; akkor elsuhan, mint a szél. 11 Aztán tovább megy, és vétkezik, mint akinek ereje van Istene gyanánt. 12 Nem te vagy-é, Uram, eleitől fogva, az én Istenem, Szentségem? Nem halunk meg, Uram, ítéletre rendelted őt, Kőszál, fenyítésre állítottad őt fel! 13 Tisztább szemű vagy, semhogy gonoszra nézz, nyomorgatásra tekinteni nem bírsz, miért tekintesz hitetlenekre? Hallgatsz, mikor a hitetlen elnyeli a nála igazabbat; 14 és olyanná teszed az embert, mint a tenger halai, mint a csúszómászó, melynek nincs uralkodója? 15 Mindnyáját felhúzza horoggal, felvonja hálójával, és összegyűjti gyalomjával. Ezért örvendez és vigad, 16 ezért áldoz hálójának, és tömjénez gyalomjának. Mert azok által zsíros az ő része, és kövér az ő étele. 17 Hát ezért ürítse-é hálóját; és folyton nemzeteket ölni ne sajnáljon?