1 Jaj, vérváros; egészen hazugság, erőszakkal tele, nem szűnik a zsákmány! 2 Hallga! ostor, és hallga! kerékzörgés; 3 és vágtató ló és szökdelő szekér, felszálló lovas. És kard lángja és dárda villáma, és sok sebesült és hullatömeg; és nincs vége a holttesteknek, elbotlanak holttesteikben. 4 Sok paráznasága miatt a paráznanőnek, a kedves szépnek, a bájolások mesterének; aki nemzeteket adott el paráznasága által, és nemzetségeket bűbájossága által. 5 Íme én ellened vagyok, mond a Seregek Ura, és feltakarom uszályaidat orcáidra; és nemzeteknek mutatom meg meztelenségedet, és királyságoknak gyalázatodat. 6 És hányok reád undokságokat, és meggyalázlak, és látványossággá teszlek: 7 és lesz, hogy aki meglát, mind menekül tőled, és azt mondja: Feldúlatott Ninivé, ki sajnálja? Honnét keressek vigasztalókat neked? 8 Jobb vagy-e te Nó-Ámonnál, mely a folyókban ült, vizek körülötte, amely tengervár volt, tengerből a fala? 9 Kús volt az ereje és Egyiptom, vég nélkül, Pút és líbiaiak voltak segítségére: 10 ő is a fogságra, elment a rabságra, csecsemői is szétzúzattak minden utcasarkon. És tisztes embereire sorsot vetettek, és nagyjai mind bilincsbe verettek: 11 te is megrészegszel, el leszel borulva, te is menedéket keresel ellenség elől. 12 Erődeid mind fügefák, korai fügékkel; ha megrázzák, leesnek az evő szájára. 13 Íme néped asszonyok benned; ellenségeidnek kitárva, nyitva vannak országod kapui. Tűz ette meg reteszeidet; 14 vizet meríts az ostromra magadnak, javítsd ki erődítményeidet. Menj a sárba, és tipord az agyagot, ragadj vályogvetőt! 15 Ott esz meg téged a tűz, irt ki téged a kard; megesz téged, mint a prücsköt, légy bár oly tömeg, mint a prücsök, légy bár oly tömeg, mint a sáska. 16 Kereskedőid többen voltak, mint az ég csillagai; prücsök, portyázik és elrepül. 17 Adószedőid, mint a sáska, és írnokaid, mint a sáskaraj; amely a kerítéseken táborozik hideg nappal; ha a nap felsüt, eltűnik, és nem tudatik helye, hol van. 18 Elhunytak pásztoraid, Asszíria királya, elaludtak hatalmasaid; elszóródott néped a hegyeken, és nincs, ki összeszedje.

19 Nincs enyhülés a sebedre, gyógyíthatatlan a csapásod; mind, akik híredet hallják, összecsapják kezüket feletted, mert kin nem ment keresztül gonoszságod folyton?