1 És lett az Úr szava Jónához másodszor, mondván: 2 Kelj fel, menj el Ninivébe, abba a nagy városba; és prédikáld neki azt a prédikációt, amit én szólok neked. 3 És felkelt Jóna és elment Ninivébe az Úr szava szerint; Ninivé pedig nagy városa volt az Istennek, háromnapi járás. 4 És kezdett Jóna bemenni a városba egynapi járásra; és prédikált és azt mondta: Még negyven nap, és Ninivé elsüllyed. 5 Ninivé emberei pedig hittek Istenben; és böjtöt hirdettek, és zsákba öltöztek kicsinytől fogva nagyig. 6 És mikor Ninivé királyához ért a szó, felkelt trónjáról, és levetette magáról palástját; és zsákba öltözött és hamuba ült. 7 És kikiálttatta és azt mondta: Ninivében a királynak és nagyjainak parancsából, úgymond, se ember, se állat, se marha, se juh ne ízleljen semmit, ne legeljenek, vizet se igyanak. 8 És öltözzenek zsákba, ember és állat, és kiáltsanak Istenhez erővel; és térjen meg ki-ki az ő gonosz útjáról és abból az erőszakosságból, mely kezeiben van. 9 Ki tudja, még megbánhatja az Isten; és visszatér haragja hevétől, és nem veszünk el. 10 És mikor az Isten látta cselekedeteiket, hogy megtértek gonosz útjukból, megbánta az Isten a rosszat, amit mondott, hogy tenni fog velük, és nem tette meg.