1. Ekkor egy vesszőhöz hasonló nádszálat adtak a kezembe e szókkal: Menj! Mérd meg az Istennek templomát, az oltárt s a bent imádkozókat. 2. A templom külső udvarát azonban hagyd ki, ne mérd meg; az a pogányoké s tapodni fogják a szent várost negyvenkét hónapig. 3. Két tanúmnak pedig meghagyom, hogy gyászba öltözve prófétáljanak ezerkétszázhatvan napig. 4. Ezek ama két olajfa és két mécs, amik a föld Istenének színe előtt állnak. 5. Ha valaki hozzájuk mer nyúlni, ellenségemésztő tüzet okádnak arra szájukból s aki megbántani meri őket, az a halál fia. 6. Hatalmuk van eget zárni, hogy ne essék, amíg prófétálnak s hatalmuk van vizet vérré változtatni, földet kényük kedvűk szerint mindenféle csapással sújtani. 7. S amint bizonyságot tettek, az alvilágból jövő két fenevad harcra kél velük, legyőzi és megöli őket. 8. Holttestük az átvitt értelemben Sodornának és Egyiptomnak mondott nagy város utcáin hever, ahol az ő Uruk is megfeszíttetett. 9. A népek és törzsek, a nyelvek és nemzetek negyedfél napon át látják holttestüket s nem engedik eltemetni a holttetemüket. 10. És a föld lakói örvendve, ujjongva vesztükön, ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta sanyargatta őket. 11. De az Isten negyedfél nap múlva beléjük leheli az életnek lelkét s akkor talpra állnak s roppant nagy félelem szállta meg azokat, akik látják őket. 12. Majd hallván az égből hangzó hatalmas szózatot: Jertek ide! Felhőbe takarva felmennek az égbe ellenségeiknek szemeláttára. 13. És abban a percben nagy földrengés támad, a városok tizedrésze összeomlik, hétezer lélek pusztul el a földrengésben, a többiek pedig szörnyen megijedve, dicsőítik a mennynek Istenét. 14. A második jaj elmúlt, a harmadik nyomban következik. 15. És most a hetedik angyal fújt a trombitába s rá. felzendült az égben e hatalmas szózat: A mi Urunk az ő Krisztusával a világ felett való uralmat átvette s uralkodik örökkön örökké. 16. Erre az Istennek színe előtt ülő huszonnégy presbiter arcra borult s így imádta Istent:

17. Hála légyen Néked Urunk, mindenható Isten, aki vagy, voltál és lesz, hogy elfoglaltad dicső trónodat és megkezdted uralkodásodat. 18. Dühösködtek a pogányok, de eljött a te haragodnak s a holtak megítélésének napja. Jutalmat adsz a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, a nevedet félő kicsinyeknek és nagyoknak, a néprontókat pedig megrontod. 19. Erre az Istennek mennyei temploma megnyílt s templomában látható lett szövetségének ládája s villámlás, csattogás, mennydörgés, és nagy jégverés támadt.