1 Akkor vesszőhöz hasonló nádszálat adtak és azt mondták: "Rajta, mérd föl Isten templomát, az oltárt és az ott imádkozókat. 2 A templom előcsarnokát azonban hagyd ki, ne mérd föl. A nemzetek prédája lesz: negyvenkét hónapig fogják a szent várost taposni. 3 Két tanúmnak pedig meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessen bűnbánatot." 4 Ez a két olajfa és a két gyertyatartó, mely a föld Urának színe előtt áll. 5 Ha valaki bántja őket, tűz csap ki szájukból, és fölemészti az ellenséget. És ha bárki is árt nekik, a halál fia. 6 Hatalmuk van arra, hogy bezárják az eget, hogy ne essék eső küldetésük napjaiban. Hatalmuk van arra is, hogy a vizet vérré változtassák és annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. 7 Mikor tanúságukat befejezik, a mélységből fölbukkanó vadállat harcra kél ellenük, legyőzi és megöli őket. 8 Holttestük a nagy város utcáján fog heverni, ahol Urukat is keresztre feszítették. Ez szellemi értelemben Szodoma és Egyiptom. 9 A népekből, törzsekből, nyelvekből és nemzetekből sokan fogják nézni holttestüket három és fél napon keresztül és nem engedik, hogy holttestüket sírba tegyék. 10 A föld lakói ujjongani fognak e miatt s örömükben ajándékot küldenek egymásnak, mert a két próféta terhére volt a föld lakóinak. 11 De három és fél nap múlva Istentől az élet lelke szállt beléjük és talpra álltak mindazoknak nagy félelmére, akik nézték őket. 12 Az égből harsány hangot hallottak, mely így szólt: "Jöjjetek föl ide!" Erre ellenségeik szemeláttára egy felhőben fölszálltak a mennybe. 13 Abban az órában nagy földrengés támadt, a város tizedrésze összeomlott, és a földrengésben hétezer ember vesztette életét. A többieket félelem szállta meg és dicsőíteni kezdték Istent a mennyben. 14 Így múlt el a második jaj, de hamarosan eljön a harmadik. 15 A hetedik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy üdvrivalgás hangzott föl az égben: "Urunké és Fölkentjéé a világ uralma: ő uralkodik örökkön-örökké. (Amen.)" 16 Az Isten színe előtt trónoló huszonnégy vén arcraborult és e szavakkal áldotta Istent:

17 "Hálát adunk Neked mindenható Úristen, aki vagy, aki voltál (és aki eljössz), mert átvetted a főhatalmat és uralkodol. 18 A nemzetek ugyan háborogtak, de eljött a megtorlásnak és a holtak megítélésének ideje. Jutalmazd meg szolgáidat: a prófétákat, a szenteket és akik nevedet félik, kicsinyeket-nagyokat; azok pedig, akik megrontották a földet, pusztuljanak." 19 Erre a mennyben megnyílt Isten temploma és a templomban láthatóvá lett a szövetség szekrénye. Villámlás, csattogás, mennydörgés, földrengés és nagy jégeső támadt.