1. És odagyülekeztek a farizeusok és néhány Jeruzsálemből jött írástudó. 2. Ezek látták, hogy tanítványai közül némelyek tisztátalan, azaz mosatlan kézzel étkeznek. 3. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis addig nem esznek, míg kezüket egy maroknyi vízzel meg nem mossák: így tartják meg a vének hagyományát. 4. És mikor a piacról hazamennek, mosakodás nélkül nem esznek; és még sok egyéb dolog is van, aminek megtartását átvették, poharak, korsók, rézedények megmosását. 5. Ekkor megkérdezték öt a farizeusok és írástudók: Miért nem élnek a te tanítványaid is a vének hagyományai szerint, miért étkeznek tisztátalan kézzel? 6. Ő pedig azt mondta nekik: Helyesen prófétáit felőletek, képmutatók felől Ésaiás, amint meg van írva: Ez a nép szájával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. 7. Pedig hiába tisztelnek engem, ha emberi parancsolatokat tanítanak isteni tanítás gyanánt. 8. Ti elhanyagoljátok az Isten parancsolatait, azért, hogy az emberek hagyományait megtartsátok. 9. Majd így szólt nekik: Ti szépen félreteszitek az Isten parancsolatait azért, hogy a magatok hagyományát tartsátok meg. 10. Mert Mózes azt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat; és: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. 11. Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz áldozati ajándék) az, amivel segíthetnélek, 12. akkor már nem engeditek, hogy atyjával vagy anyjával valami jót tegyen. 13. Megerőtlenítitek az Isten igéjét a ti hagyományaitok kedvéért, s ezt tanítjátok. És még sok más, ehhez hasonlót cselekesztek. 14. Magához hívta ismét a sokaságot és így szólt hozzájuk: Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: 15. Nincsen semmi az emberen kívül, ami beléje jutva tisztátalanná tehetne őt, hanem ami az emberből kijön, az teszi tisztátalanná az embert. 16. Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg! 17. És mikor a sokaságot elhagyta, és bement a szállására, megkérdezték őt a tanítványai e példázat felől.

18. Így válaszolt nekik: Hát ti is ennyire értelmetlenek vagytok? Nem értitek, hogy semmi sem teheti tisztátalanná az embert, ami kívülről jut belé? 19. Mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, ahonnét az árnyékszékbe kerül, így nyilvánított ő tisztának minden eledelt. 20. Azt mondta továbbá: Ami az emberből kijön, az teszi tisztátalanná az embert, 21. mert belülről, a szívből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, 22. házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, bujaság, irigység, káromlás, gőg, léhaság. 23. Mindezek a gonoszságok belülről erednek és tisztátalanná teszik az embert. 24. Onnan útrakelt és elment Tirus és Szidon határába. Megszállott egy háznál és azt akarta, hogy senki se tudjon ottlétéről, de nem maradhatott titokban. 25. Mihelyt hallott felőle egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, odament hozzá és lábához borult. 26. Ez az asszony görög volt, szír-föníciai származású és kérte őt, hogy űzze ki leányából az ördögöt. 27. Jézus azonban azt mondta neki: Hadd lakjanak jól először a fiak, mert nem helyes a fiak kenyerét elvenni és az ebeknek vetni. 28. Ám az így felelt neki: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a fiak morzsalékaiból. 29. És azt mondta neki: Ezért a mondásodért eredj el; az ördög kiment a te leányodból. 30. És mikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Az ördög kiment belőle. 31. Azután ismét eltávozott Tirus határából és elment Szidonon át a Galileai tengerhez, a Tízváros vidékére. 32. És odavittek hozzá egy nehéz beszédű siketet és kérték, hogy tegye rá a kezét. 33. Erre kivitte őt a tömegből, külön egymagát, ujját a fülébe dugta és köpött és illette annak a nyelvét. 34. Feltekintett az égre, fohászkodott és ezt mondta neki: Effata, azaz: Nyílj meg! 35. És megnyílt a füle, és nyelve köteléke tüstént megoldódott, úgyhogy értelmesen beszélt, 36. És megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el; de mennél jobban tiltotta, annál inkább híresztelték. 37. És szerfelett elcsodálkoztak és azt mondták: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké.