1 Tizennégy év mulva Barnabás kiséretében ismét felmentem Jeruzsálembe, s magammal vittem tituszt is. 2 Kinyilatkoztatástól indítva mentem föl, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is az evangéliumot, amelyet a pogányok közt hirdetek, hogy hiába ne fáradozzam vagy fáradtam volna. 3 Ők még kísérőmet, Tituszt sem kényszerítették a körülmetélésre, pedig pogány volt. 4 Sőt a hamis testvérek ellenére sem tették, akik azért lopakodtak és tolakodtak be, hogy kifürkésszék Krisztus Jézusban való szabadségunkat és szolgaságba taszítsanak. 5 Ezeknek egyetlen pillanatra sem engedtünk, hogy az evangélium igazságát megőrizzük számotokra. 6 A tekintélyesek pedig -hogy azelőtt milyenek voltak-, nem tartozik rám, az Isten nem személyválogató-, a tekintélyesek engem semmivel sem terheltek meg. 7 Ellenkezőleg: elismerték, hogy én vagyok megbízva a körülmetélteknél. 8 Aki ugyanis Péterrel munkálkodott a körülmetéltek közt végzett apostolkodásban, velem is munkálkodott a pogányok közt. 9 Mikor Jakab, Péter és János, akiket oszlopoknak tekintettek, felismerték a nekem adott kegyelmet, az egyetértés jeléül nekem és Barnabásnak jobbjukat nyújtották: mi a pogányok közt apostolkodjunk, ők pedig a körülmetéltek közt. 10 Csak gondunk legyen a szegényekre. Törekedtem is arra, hogy ezt megtegyem. 11 Mikor azonban Péter Antióchiába érkezett, szembeszálltam vele, mert rászolgált. 12 Mielőtt ugyanis némelyek megérkeztek volna Jakabtól, együtt érkezett a pogányokkal, de mikor megjöttek, visszahúzódott és különvált tőlük, mert félt a körülmetéltektől. 13 Kétszínűségéhez a többi zsidó is csatlakozott, úgy hogy még Barnabást is belesodorták kétszínűségükbe. 14 Mikor tehát láttam, hogy nem viselkednek az evangélium igazságához híven, mindnyájuk előtt megmondtam Péternek: "Ha te zsidó létedre pogány módon s nem zsidó szokás szerint élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó módon éljenek?" 15 Mi születésünknél fogva zsidók vagyunk, s nem bűnös pogányok.

16 Tudjuk azonban, hogy az ember nem a törvény tettei alapján igazul meg, hanem Jézus Krisztusba vetett hit által. Ezért mi is elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hit által, s ne a törvény cselekedetei alapján igazuljunk meg, mert a törvény tettei által senki meg nem igazul. 17 Ha pedig mi, akik Krisztusban keressük a megigazulást, mégis bűnösök maradunk, vajon nem a bűn szolgája Krisztus? 18 Semmi esetre sem! Ha ugyanis újra felépítem azt, amit leromboltam, önmagamat teszem törvényszegővé. 19 Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal keresztre vagyok feszítve. 20 Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem. Amennyiben most testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, s önmagát adta értem. 21 Isten kegyelmét nem vetem el. Ha ugyanis a törvény által történik a megigazulás, Krisztus hiába halt meg.