1. A szentek számára szánt adakozás szolgálatáról felesleges is nektek írnom. 2. Hiszen ismerem készségeteket, amellyel dicsekszem felőletek a macedónoknak, hogy Ahája kész a múlt esztendő óta, és a ti buzgóságotok azok közül sokat magával ragadott. 3. Mindamellett elküldtem az atyafiakat, hogy felőletek való dicsekedésünk e részben hiábavaló ne legyen: hogy amint mondtam, készen legyetek, 4. hogy ha a macedónok velem együtt odamennek és titeket készületlenül találnak, valamiképen szégyent ne valljunk mi, — hogy ne mondjuk: ti — ebben a bizodalmunkban. 5. Szükségesnek véltem azért arra kérni az atyafiakat, hogy menjenek el hozzátok előre és készítsék elő a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint szíves, és nem mint kényszerű adomány. 6. Ezt pedig gondoljátok meg: aki szűken vet szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. 7. Kiki amint eltökélte szívében, úgy adjon, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. 8. Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza teljes kegyelmét, hogy mindenkor mindenből teljesen elegetek legyen és bőven legyen nektek minden jócselekedetre. 9. Amint meg van írva: Bőkezűen osztott, adott a szegényeknek; az ő igazsága megmarad örökké. 10. Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret eledelül, megadja és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli igazságotok termését. 11. Így mindenben meggazdagodtok a teljes jószívűségre, amely általunk Isten iránt hálaadást szül. 12. Mert a szeretetnek ez a szolgálata nemcsak kielégíti a szentek szükségét, hanem meg is haladja azáltal, hogy sokakat hálaadásra indít Isten iránt. 13. Mert ezzel a bevált szolgálattal dicsőítik az Istent azért az engedelmességért, amellyel ti a Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségért, amellyel nekik és mindenkinek adakoztok. 14. És ők értetek való könyörgéssel vágyódnak utánatok Isten kegyelme által, amely bőségesen árad reátok. 15. Az Istennek pedig hála az ő kimondhatatlan ajándékáért!