1 Mert a szentek iránt való szolgálatról felesleges nektek írnom. 2 Mert ismerem a ti készségeteket, mellyel dicsekszem felőletek a macedóniabeliek előtt, hogy Akhája kész a tavaly óta; és a ti buzgóságotok többeket felindított. 3 Az atyafiakat pedig azért küldtem, hogy a mi felőletek való dicsekedésünk ebben a részben hiábavalóvá ne legyen; hogy, amint mondtam, készen legyetek, 4 nehogy valamiképpen, ha jönnek velem macedóniabeliek, és készületleneknek találnak benneteket, megszégyenüljünk mi, hogy ne mondjuk ti, a dicsekedésnek ebben a bizodalmában. 5 Szükségesnek tartottuk tehát kérni az atyafiakat, hogy menjenek el előre hozzátok, és készítsék el előre ezt a ti előre megígért áldásotokat, hogy készen legyen, úgy, mint áldás, és ne mint kierőszakolás. 6 Ezt mondom pedig: aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. 7 Ki-ki amint elgondolta szívében; ne kedvetlenül vagy kényszerűségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. 8 Hatalmas pedig az Isten minden kegyelmet kiárasztani rátok, hogy mindenben mindenkor teljes elégségetek lévén, bőven legyen nektek minden jó cselekedetre, 9 mint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága megmarad mindörökké. 10 Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret eleségül, adni fog és megsokasítja a ti vetéseteket, és megnöveli a ti igazságotok gyümölcsét; 11 úgyhogy mindenben gazdagok lesztek minden jószívűségre, mely általunk hálaadást munkál az Istennek. 12 Mert ennek az áldozathozatalnak szolgálata nemcsak betölti a szentek szükségeit, hanem meg is haladja sokak hálaadása által az Isten előtt; 13 akikre nézve ez a szolgálat lesz a próba, melynek alapján dicsőítik az Istent azért az engedelmességért, mellyel ti a Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jólelkűségért, mellyel nekik és mindeneknek adakoztok; 14 és akik értetek való könyörgéssel vágyakoznak utánatok Isten kegyelméért, mely oly bőven árad rátok. 15 Hála pedig az Istennek az ő kibeszélhetetlen ajándékáért.