1. Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja. 2. Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia? 3. Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak. 4. Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital! 5. Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát. 6. Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek; 7. igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé. 8. Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért. 9. Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek. 10. Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke. 11. Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott. 12. Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban. 13. Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével. 14. Úgy volt, mint a kalmár hajói, messzünnen hozta kenyerét. 15. Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak. 16. Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt. 17. Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait. 18. Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese. 19. Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót. 20. Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek. 21. Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve. 22. Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete. 23. Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel. 24. Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak. 25. Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé. 26. Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén. 27. Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi. 28. Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte. 29. Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának. 30. Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.

31. Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!