1 Jaj azoknak, akik hiábavalóságot terveznek, és gonoszat forralnak fekvőhelyükön; akik hajnalhasadtával végrehajtják gonosz terveiket, mert kezüknek hatalmában van. 2 A szántóföldeket megkívánják és erőszakkal elveszik, a házakat elrabolják; erőszakosan bánnak a férfivel és háznépével, a gazdával és birtokával. 3 Ezért így szól az Úr: »Íme, én erre a nemzetségre veszedelmet hozok, melyből nem vonjátok ki majd nyakatokat; és nem jártok majd fennhéjázva, mert felette gonosz idő lesz ez! 4 Azon a napon majd példázatot költenek rólatok, és siratóéneket, amely így szól: `Teljesen ki vagyunk fosztva, népem osztályrésze gazdát cserél, senki nem adja vissza, mezőink a fosztogatók zsákmányai lettek.' 5 Ezért nem lesz senkid sem, aki kötéllel osztályrészt mérjen ki neked az Úr gyülekezetében.« 6 Azt mondják ők: »Ne prédikáljatok!« »Ne hirdessetek ilyeneket! Nem érhet gyalázat!« 7 Talán átok van Jákob házán? Vajon rövid-e az Úr türelme, vagy ilyenek-e az ő szándékai? Nem jók-e szavai az iránt, aki helyes úton jár?!' 8 Ti támadtok ellenségként népemre, lehúzzátok a köntöst, a ruhát azokról, akik nyugodtan járnak, háborús foglyokká teszitek őket. 9 Népem asszonyait kiűzitek kellemes házukból, kisdedeiket örökre megfosztjátok dicsőségemtől. 10 »Keljetek fel, távozzatok, mert nincs itt nyugvóhelyetek!« Elpusztultok a tisztátalanság miatt, megsemmisítő pusztulással. 11 Ha lenne egy szélhámos férfi, és ezt a hazugságot koholná: »Borról és italról prédikálok«, akkor ennek a népnek az volna a prófétája. 12 Egy szálig összegyűjtelek, Jákob, összeterelem Izrael maradékait! Összegyűjtöm őket, mint a juhokat az akolban, mint a nyájat a karámban, nagy lesz a tolongás az emberek sokasága miatt. 13 Előttük jár, aki utat tör, utat nyitnak, és ők kitörnek, és áthaladnak a kapun és kimennek rajta; előttük halad királyuk, és élükön jár az Úr.