1 Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, amelyet Macedónia gyülekezeteivel közölt. 2 Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük, és igen nagy szegénységüket jószívűségük gazdagsággá sokasította. 3 Mert, bizonyság vagyok rá, hogy erejük szerint, sőt erejük felett is adakoztak, 4 Sok könyörgéssel kérvén tőlünk azt a kegyelmet, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással közösséget vállalhassanak. 5 És nem amiként reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk is az Isten akaratából. 6 Hogy kérnünk kellett Titust, hogy amiképpen elkezdte, azonképpen végezze is be ennek az adománynak az összegyűjtését. 7 Azért, miképpen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és a hozzánk való szeretetben, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek. 8 Nem parancsképpen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam. 9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelmét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által gazdaggá lehessetek. 10 Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, akik nemcsak a cselekvést, hanem előzőleg az akarást is elkezdtétek tavaly óta. 11 Most pedig a cselekvést is vigyétek végbe, hogy amiképpen készségtek volt az akarásra, úgy legyen a véghezvitelre is abból, amitek van. 12 Mert ha a készség megvan, aszerint kedves az, amije az adakozónak van, és nem aszerint, amije nincs. 13 Hogy ne legyen másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok, hanem egyenlőség szerint; 14 A mostani időben a ti bőségtek pótolja amazoknak hiányát; hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen; 15 Amint meg van írva: Aki sokat gyűjtött, nem volt többje; és aki keveset, nem volt kevesebbje. 16 Hála pedig az Istennek, aki ugyanazt a buzgóságot adta irántatok Titus szívébe. 17 Mert kérésünket ugyan elfogadta, de mivel ennél még nagyobb volt benne a buzgalom, önként ment el hozzátok.

18 Elküldöttük azonban vele együtt amaz atyafit is, akit dicsérnek az Evangélium hirdetéséért az összes gyülekezetben; 19 Ezen felül pedig a gyülekezetek útitársunknak is megválasztották őt ebben az adománygyűjtésben, amelyet mi szolgálunk magának az Úrnak dicsőségére és a mi készségünk megmutatására; 20 Óvakodván, hogy senki ne becsmérelje a mi bőséges adományainkat, amellyel szolgálunk felétek; 21 Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is. 22 Sőt, elküldöttük velük ami atyánkfiát is, akinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva. 23 Akár Titusról van szó, ő az én társam és köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei és Krisztus dicsősége: 24 Adjátok azért szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek bizonyságát irántuk a gyülekezetek előtt is.