1. Tudtul adjuk nektek, testvérek, az Isten kegyelmét, melyben a macedóniai hitközségek részesültek, 2. hogy t. i. sok megpróbáltatás között örömüknek bősége és mélységes szegénységük gazdagon adakozott a jószívűségben; 3. mert mondhatom róluk, hogy erejükhöz képest, sőt erejükön fölül készségesek voltak, 4. és sok rábeszéléssel kérték tőlünk a kegyelmet, hogy a szentek szolgálatában résztvehessenek. 5. És nemcsak amint reménylettük, hanem önmagokat adták oda először az Úrnak, azután minekünk az Isten akaratából, 6. úgy hogy megkértük Titust, hogy amint elkezdette, úgy el is végezze nálatok a jótékonyságnak ezen művét. 7. Nos, amint mindenben kitűntök, hitben és beszédben, tudományban és minden buzgóságban, azonfölül még hozzánk való szeretetetekben is, úgy tüntessétek ki magatokat ezen jótékonyságban is. 8. Nem parancsképen mondom ezt, hanem hogy mások buzgósága által a ti szereteteteknek valódiságát is kipróbáljam. 9. Hisz ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyességét, hogy tiérettetek szegénnyé lett, holott gazdag volt, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 10. És erre nézve tanácsot adok, mert ez hasznotokra válik, kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is kezdettétek a múlt évtől fogva. 11. Most tehát tettel is vigyétek véghez, hogy amint a készség megvan, a véghezvitel is meglegyen ahoz képest, amitek van. 12. Mert ha az akarat kész, aszerint kedves, amije van, nem pedig aszerint, amije nincs. 13. Mert nem (az itt a cél,) hogy másokon könnyítve legyen, ti pedig szükséget szenvedjetek, hanem hogy egyenlőség legyen. 14. Most a ti bővelkedéstek pótolja azoknak szükölködését, hogy majd azoknak bővelkedése is a ti szükölködésteknek pótlására szolgáljon, hogy egyenlőség legyen, amint irva van: 15. Akinek sok volt, nem bővelkedett, és akinek kevés, nem szűkölködött. 16. Hála legyen pedig az Istennek, ki ugyanazon buzgóságot gerjesztette Titus szivében tiirántatok, 17. mert a felszólítást elfogadta ugyan, de mivel buzgóbb volt, önként utazott el hozzátok.

18. Elküldöttük vele azt a testvért is, akinek dicsérete az evangélium által el van terjedve az összes hitközségekben; 19. sőt nemcsak ez, hanem a hitközségek kísérőül is rendelték őt mellénk e könyöradománygyüjtés Végett teendő utazásunkban, melyet az Úr dicsőségére elszánt akarattal magunkra vállaltunk; 20. mert elakarjuk kerülni azt, hogy valaki megszóljon bennünket e nagy összeg miatt, melyet kezelünk. 21. Mert gondját viseljük a vagyonnak nemcsak Isten, hanem az emberek előtt is. 22. Velük küldöttük továbbá azt a testvérünket is, akinek gondosságáról sok dologban 23. gyakran meggyőződtünk, és aki most irántotok való nagy bizodalmában még sokkal buzgóbb. Ami Titust illeti: ő az én kísérőm és reátok nézve munkatársam, ami pedig a testvéreket: ők a hitközségek küldöttei, Krisztus dicsősége. 24. Mutassátok ki tehát irántuk a ti szereteteteknek és a mi felőletek való dicsekvésünknek bizonyítékait a hitközségek szine előtt!